www.nice.hu

A sírás a kommunikáció egyik formája a babánál. Valamit közölni, jelezni akar.  A születés igen nagy trauma a csecsemő számára, a biztonságos kellemes, lebegő állapotból átkerül egy kemény, rideg fizikai térbe. A szűk szülőcsatornán valósággal átpréselődik, s a nyomás kiterjed egész testére. Egyre fokozódik a légszomja is. Mindez kellemetlen és fáj, ahogy számunkra is kellemetlen és fájdalmas a beszorítottság vagy a légszomj. A világra jött csecsemő tehát azért sír, amiért később is mindig sírni fog, ha valamilyen kellemetlen, fájdalmas helyzetbe kerül. Azt is megfigyelheti minden mama, hogy az újszülött kezdetben másként sír, mint az idősebb gyerek. Inkább visít, legtöbbször könnyek nélkül.
Tehát több mindenért, több féleképpen sírhat a baba.
Az újszülött sírását kiválthatja az éhség, a nedves pelenka okozta kellemetlen állapot, fájdalom vagy ijedtség.
A mosoly, a síráshoz hasonlóan, veleszületett viselkedés. A nevetés a legkedvesebb kezdeti kommunikáció. Vegyük azonban figyelembe, hogy a nevetés nála is hangulati tényező, s azt, akárcsak a felnőtteknél nem lehet mindig és mindenáron kiváltani. Hozzá tartozik a babának ahhoz a viselkedési eszköztárához, amely arra hívatott, hogy előhívja a mama gyengéd, gondozói magatartását. A mosoly az anya számára feltétlenül vonzó, s mintegy arra invitálja őt, hogy meleg szeretettel forduljon babája felé. A mosoly veleszületett voltára utal, hogy a vak gyermekek is mosolyognak, holott nem áll módjukban a mosolygást leutánozni.
Megszületésük pillanatától sajátos módon „beszélnek” a csecsemők. Ujjuk és kezük mozgatásával teszik ezt. Louise Rännquist svédországi disszertációja azt állítja, hogy az újszülött különbséget tesz tárgyak és személyek között. Korábban azt hitték, magyarázza az orvos, hogy az újszülöttek mozgása csak rendszer nélküli reflexekből áll. Mára bizonyított tény: a kezdetektől mindent tudatosan irányít az agyműködés. A felnőttek esetében már régóta köztudott, hogy az ember végtagjaival bizonyos testbeszédet végez. Ez a „beszéd” a születéstől kezdve létezik.
A kérdés csupán az, hogy agyunk mely stádiumában kezdi utasításait adni a mozgáshoz. Lehetséges, hogy már születés előtt, az anyaméhben. Aztán a következő lépés – megtanulni a kezek, az ujjak mozgásának pontos jelentését.