A gyermekkori „cikizés” felnőttkorban betegséget okoz?
Növelheti a súlyosabb megbetegedések esélyét, ha valakit piszkáltak, bántottak gyerekkorában – a diabétesz és a szívbetegség valószínűsége is nagyobb a kutatók szerint.
A gyermekkori cikizés hosszútávú következményekkel járhat. Egy új tanulmány rávilágított arra, hogy ha valaki gyerekként rendszeresen ki van téve zaklatásnak, piszkálódásnak, felnőtt korában nagyobb az esélye a szívbetegségre és a diabétesz kialakulására.
A Mayo Klinika kutatói szerint élethosszig tartó, súlyos problémákat eredményezhet, hiszen az illetőt krónikus stressz éri nap mint nap.
„A zaklatás, megfélemlítés krónikus stressznek számít – mondta el Susannah J. Tye, a Mayo Klinika kutatója sajtóközleményében. – Ezért aztán jelentős egészségügyi kockázatot von magával, ha idejekorán nem azonosítják és törődnek a dologgal. Arra biztatjuk a gyermekek egészségével foglalkozó dolgozókat, értékeljék a zaklatás mentális és fizikai hatásait.”
A megfélemlítés a pszichiátriai betegségek kialakulásához is kapcsolódik.
A gyerekkori zaklatás, megfélemlítés hosszútávú nyomokat hagy
„Lehetséges, hogy egykor ártalmatlan gyermekkori élménynek gondolták, ám ha a zaklatásnak, piszkálódásnak jelentős pszichológiai hatása van, főleg ha a kitettség krónikus mértékű volt – mondta el J.Tye. – Fontos tisztában lenni azzal, hogy ezek a dolgok összefüggnek, s potenciálisan hosszútávú egészségügyi problémát jelenthetnek.”
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fizikai és mentális stressz bármely formája komoly nyomást gyakorol a szervezetre, s növekszik az ún. allosztatikus terhelés.
Az allosztatikus nyomás azt jelenti, hogy halmozódik a biológiai válaszok hatása, az ismétlődő stressz miatt, ilyen a „küzdj vagy menekülj” válasz is.
Mindez megváltoztathatja a gyulladáscsökkentő-, hormonális- és anyagcsere reakciókat. A változások pedig hozzájárulnak az olyan betegségek kialakulásához, mint a depresszió, a cukor- és a szívbetegség.
„Ha egy személy rövid ideig tartó stressznek van kitéve, a test gyakran és hatékonyan meg tud küzdeni a kihívással és aztán visszatér a kiindulási helyzetbe – magyarázta a szakember. – Ám krónikus stressz esetén ez a felépülési folyamat nem kap elegendő lehetőséget. Túl naggyá válik az allosztatikus terhelés, s ebben a stádiumában negatívan kezdi befolyásolni a közérzetet és egészséget érintő élettani folyamatokat.”
Depresszió, diabétesz és szívbetegség lehet a gyerekkori megfélemlítés eredménye
A krónikus stressz gyermekkorban hatással lehet arra, hogy az illetőnél kifejlődjenek a pszichológiai készségek, melyekkel később is meg tud küzdeni a stresszel.
A szakemberek szerint ezért igen fontos kérdezni a gyermeket arról, éri-e valamilyen bántódás, például az iskolában. Ezzel ugyanis meg tudjuk előzni a traumatikus élményeket, s csökkenthető a későbbi pszichiátriai problémák, valamint a korai elhalálozás esélye.
A tanulmányt a Harvard Review of Psychiatry közölte.
Kapcsolódó cikk:
A stressz kihat az időskori makula-degenerációra
A szegényt még a krónikus fájdalom is húzza?
B.A.
