2018. 05. 16. - 10:30
Csökkenti a gyulladást a joghurt?
A joghurt fogyasztása segíthet mérsékelni a krónikus gyulladást, amely hozzájárul a bél-, valamint a szív- és érrendszeri betegségekhez, az ízületi gyulladáshoz, asztmához és az elhízáshoz.
Számos jótékony hatást tulajdonítottak már a joghurt fogyasztásának – s most a jelek szerint itt egy újabb is. A Wisconsinban lefolytatott új tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy segít csökkenteni a krónikus gyulladást, mely nagymértékben hozzájárul az asztma az arthritis (ízületi gyulladás), a szív- és érrendszeri megbetegedések és bélbetegségek kialakulásához, sőt az elhízáshoz is.
A Madison-i Wisconsini Egyetem a joghurt hatásait elemezte a krónikus gyulladásra, mely akkor következik be, ha a szervezet megtámadja saját magát, s mindez érinti a szerveket és a rendszereket. A kutatásokat a Journal of Nutrition szaklap közölte.
„Ha étkezés előtt elfogyasztunk körülbelül 226 gramm alacsony zsírtartalmú joghurtot, az kiváló stratégia az evés utáni anyagcsere javítására, s mint ilyen, segít csökkenteni a szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek előfordulását” – mondta el Ruisong Pei, az egyetem élelmiszertudományi kutatás posztdoktora.
A velünk született immunrendszer részeként a gyulladás segít megvédeni a szervezetet a betegségtől és a sérülésektől. Ám a hosszú időn át fennálló gyulladásos válasz káros lehet.
A gyulladásellenes gyógyszerek – beleértve az aszpirint, naproxent, hidrokortizont és a prednizont – mérsékelik a krónikus gyulladás hatásait, a bélburok állapotának javításával. Mindez megelőzi, hogy az endotoxinok, melyek mikrobák által előidézett gyulladásos molekulák, belépjenek a véráramba.
A gyógyszereknek azonban mellékhatásaik vannak.
Potenciális étrendi kezelésként azonban a kutatók már két évtizede tanulmányozzák a tejtermékek hatásait. Az utóbbi években vegyes eredmények születtek, ám egyre inkább meggyőződés, hogy gyulladásellenes tulajdonságai vannak az erjesztett tejtermékeknek – mondta el Brad Bolling, élelmiszertudományi professzorasszisztens, egy 2017-es felülvizsgálatra hivatkozva, mely 52 tanulmányt tartalmazott.
Bolling közelebbről is szerette volna megvizsgálni, miként is működik a mechanizmus. Kutatótársaival 120, menopauza előtt álló nőt vontak be a tanulmányba, 50 százalékuk elhízott volt, míg a másik 50 százalék egészséges súlyú. A résztvevők fele 9 héten át evett 226 gramm zsírszegény joghurtot napi rendszerességgel, míg a kontrollcsoport nem tejtermék jellegű pudingot.
A tanulmány során megvizsgálták a vérmintákat.
Az eredmények alapján a joghurt folyamatos fogyasztásának gyulladásellenes hatása volt – ezt közölték is a British Journal of Nutrition lapban. Az új kutatásban a résztvevőket egy magas kalóriás étrendnek is kitették, a 9 hetes időszak elején és végén. Joghurttal vagy nem tejtermék jellegű pudinggal kezdtek, melyet magas zsírtartalmú és szénhidráttartalmú reggeli követett, összesen 900 kalória mennyiségben.
Az eredmény azt mutatta, hogy a joghurt, mint előétel, segített javítani egyes kulcsfontosságú biomarkereket az endotoxinnak való kitettség és gyulladás ellen.
A glükóz-anyagcsere szintén javult az elhízott résztvevők körében, felgyorsult az étkezés után vér glükóz-szint csökkenés.
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a joghurtban mely összetevők felelősek mindezért. A cél tehát most az, hogy azonosítsák ezeket.
Kapcsolódó cikk:
B.A.
