Édesítőszer körkép

Az emberiség édes íz iránti vonzalma már az evolúció során kialakult, akkoriban ugyanis az érett, ehető gyümölcs testesítette meg, amiért az elődeink kilómétereket hajlandóak voltak gyalogolni. A civilizációs étrendünk viszont rengeteg finomított cukrot tartalmaz, melynek - a népesség egészségügyi állapotának figyelembevételével - visszaszorítása igényként merült fel. Ezt elégítik ki a mesterséges édesítőszerek, melyek mind biztosítják az édes ízt, ám összetételük különböző lehet.

A finomított cukor káros hatással lehet egészségünkre

Az édesítőszerek között megkülönböztetünk természetes (cukor, méz, gyümölcscukor, répacukor stb.), és mesterséges (szacharin, ciklamát, aszpartam stb.) édesítőszereket. A terészetes édesítőszerek esetében beszélhetünk energia és biológiai értékről. Energiaértéke az az érték, melyre a testünknek a bevitt mennyiség felhasználásához, elégetéséhez szüksége van, biológiai hatása pedig a tartósító tulajdonságában mutatkozik meg. A mesterséges édesítőszerek édesítőképessége erőteljesebb, a cukornak minimum harmincszorosa. Egészségre gyakorolt hatásuk vitatott, ám az aszpartamról végzett kutatások negatív irányba billentik a mérleget.

Az aszpartamot 1995-ben egy vegyész gyomorfekély elleni kutatása során fedezte fel. Édesítőereje kétszázszorosa a cukorénak. A legtöbbet vitatott és vizsgált édesítőszer, melynek rákkeltő hatásáról időnként különféle hírek látnak napvilágot és a mai napig vannak ellenzői és támogatói. Az Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány 1800 patkányon végzett kísérlete során nyomon követte az aszpartam hatásait a rágcsálókon egészen halálukig. A későbbi boncolások során szerveiket és szöveteiket vizsgálatok és elemzések alá vetették, melyek szerint a nőstény állatoknál az aszpartam elősegítette a nyirokszövet-daganat és a leukémia kialakulását.

A mesterséges édesítőszerek egészségre gyakorolt hatása vitatott

Kevesen tudják, de vannak olyan édesítőszerek, melyeknek amellett, hogy kalóriaértékük minimális, egészségesek és értékes tápanyagként szolgálhatnak a szervezetünk számára. Ezek természetes alapú, növényi édesítőszerek.

A xilit 40%-al kevesebb kalóriatartalmú a cukorhoz képest, ráadásul az inzulinszintet sem emeli meg, mely éhségérzet kialakulásához vezetne. Sütéshez, főzéshez egyaránt használható, egyetlen hátránya hogy élesztős tészták elkészítése nem lehetséges vele, ugyanis a xilitet nem bontja az élesztő.

A kristálycukorhoz hasonló állagú, de édesítő ereje a cukorhoz képest alacsonyabb (kb. 60-80%-os). A hagyományos cukrokhoz hasonlóan keveredik, oldódik, felhasználási lehetőségek is megegyeznek azokkal. 100%-ban természetes anyag, amely a gyümölcsökben is előfordul. A cukorhoz hasonló édes ízű, nincs kellemetlen mellékíze. Glikémiás indexe: 0, így cukorbetegek is fogyaszthatják.

A stevia édesítőereje többszöröse a finomított cukornak

A Brazíliában őshonos, más néven „édes levélnek" nevezett steviát az egészséges édesítőszerek királynőjének is nevezhetjük. Amellett, hogy édesítőereje háromszázszorosa a cukorénak és egyensúlyban tartja a vércukorszintet, számos jótékony hatással van szervezetünkre. Többek között serkenti a máj és a hasnyálmirigy működését, külsőleg gombák, aknék és egyéb bőrproblémák kezelésére használható erős gyulladáscsökkentő, baktérium- és gombaölő tulajdonságú. Továbbá csökkenti a magas vérnyomást, és segít az ínygyulladás leküzdésében. Kapható por, kivonat, csepp és tabletta formájában is. Alkalmas sütéshez, főzéshez, sőt a xilittel ellentétben még élesztős tészták készítéséhez is.

A legegészségesebb természetes édesítőszer: stevia

(SJ)