2020. 08. 27. - 21:00
Génjeinkben életkorunk? Az életmeghosszabbítás biológiai alapjai
Az életmeghosszabbítás mindig is érdekelte az embert. Kutatók százai dolgoznak jelenleg is azon, hogy feltérképezzék az emberi genom rejtelmeit, és hatékony módszert dolgozzanak ki az életévek számának növelésére.
Nem csak az a lényeges azonban, hogy hány évet élünk meg, hanem hogy milyen minőségben tesszük azt. Vannak bizonyos megbetegedések, melyek már a korral együtt járnak. Ezekről azonban érdemes tudni, hogy gyakran a húszas-harmincas éveinkben elindulnak azok a folyamatok, melyek végül krónikus megbetegedéssé növik ki magukat.
De vajon génjeinkben kódolt, hogy hány évet élünk meg? Van valami összefüggés a testméret és az életmeghosszabbítás között? A grönlandi bálna például 200 évig is élhet, míg az egerek általában csak egy-két évig. Ugyanakkor ott vannak a teknősök, amelyek méretük ellenére kifejezetten hosszú ideig élnek. Tény tehát, hogy a méret helyett valami egészen más rejlik az életmeghosszabbítás hátterében.
CISD2, a fiatalság forrása?
A genom alapvető szerepet játszik az élőlények élettartamában. Vannak ugyanis olyan gének, melyek az öregedés folyamatát befolyásolják. Az eletmeghosszabbitas.hu információi szerint egyes állatkísérletek kifejezetten azt célozzák, hogy bizonyos géneket kikapcsolnak az állatokban, és ennek hatását figyelik az élethosszra, az egészségi állapotra. Így jutottak el arra az eredményre, hogy a CISD2 nevű gén hiányában a rágcsálók az öregedés korai jeleit mutatják. Ha tehát ezt a gént valahogy bejuttathatnánk a szervezetbe, azzal akár az élettartamot is meghosszabbíthatnánk.
Sejtprogramozással az életmeghosszabbítás érdekében
Az öregedés fő okozója az epigenomban létrejövő hibamennyiség. Ez DNS-károsodáshoz vezet, hibás genetikai kódoláshoz, vagyis a szervezet nem megfelelő működéséhez. A Stanford Egyetem kutatói úgy vélik, hogy ezeket a hibákat vissza lehet fordítani, így a sejtek fiatalítása programozható. A programozott sejtek úgynevezett embrionális állapotba kerülnek, melyekből tulajdonképpen bármilyen sejttípus kifejlődhet. Az életmeghosszabbítás ilyen formája már 2012-ben is ismeretes volt, ám ami elméletileg működő volt, az a gyakorlatban már kevésbé. A génprogramozáson átesett rágcsálók ugyanis daganatos megbetegedésben elpusztultak. A sejtek kisebb mennyiségű adagolásával viszont a Stanford Egyetem kutatói megvalósították a kezelt sejtek fiatalítását. A jövő tehát ebbe az irányba tendál, s amint a finomhangolást sikerül elvégezniük a szakembereknek, valós közelségbe kerülhet az életmeghosszabbítás.
Halhatatlanság tudományos alapokon?
Számos sci-fi könyv és film témája a halhatatlanság. Ez is tökéletes bizonyítéka annak, hogy a téma mindig is megmozgatta az emberi fantáziát. A tudományos kutatások elsősorban azt szeretnék megvalósítani, hogy a sejtjeink öregedési folyamata visszafordítható legyen, és azok programozott fiatalítását sikerüljön elérni. A telomerek élettartamának növelése éppen úgy fontos szerepet játszhat ebben, mint a genom kutatása. Az egészség megőrzésén túl azonban számos etikai kérdést is felvet a téma. Vajon miként hatna az emberi elmére és pszichére a halhatatlanság tudata? Képesek lennénk-e értékelni az életet?
Bár a halhatatlanság gondolatával kétségkívül érdekes eljátszani, amíg azonban egyszer a science fiction világából valóság lehet, még valószínűleg hosszú éveket kell várni. Addig is saját életünkben a legtöbben életmódunkra való fokozott odafigyeléssel tehetünk. Minél fiatalabban megértjük ezt, annál jobbak az esélyeink a hosszú, testi és mentális egészségben eltöltött évekre.
A genom alapvető szerepet játszik az élőlények élettartamában. Vannak ugyanis olyan gének, melyek az öregedés folyamatát befolyásolják. Az eletmeghosszabbitas.hu információi szerint egyes állatkísérletek kifejezetten azt célozzák, hogy bizonyos géneket kikapcsolnak az állatokban, és ennek hatását figyelik az élethosszra, az egészségi állapotra. Így jutottak el arra az eredményre, hogy a CISD2 nevű gén hiányában a rágcsálók az öregedés korai jeleit mutatják. Ha tehát ezt a gént valahogy bejuttathatnánk a szervezetbe, azzal akár az élettartamot is meghosszabbíthatnánk.
Sejtprogramozással az életmeghosszabbítás érdekében
Az öregedés fő okozója az epigenomban létrejövő hibamennyiség. Ez DNS-károsodáshoz vezet, hibás genetikai kódoláshoz, vagyis a szervezet nem megfelelő működéséhez. A Stanford Egyetem kutatói úgy vélik, hogy ezeket a hibákat vissza lehet fordítani, így a sejtek fiatalítása programozható. A programozott sejtek úgynevezett embrionális állapotba kerülnek, melyekből tulajdonképpen bármilyen sejttípus kifejlődhet. Az életmeghosszabbítás ilyen formája már 2012-ben is ismeretes volt, ám ami elméletileg működő volt, az a gyakorlatban már kevésbé. A génprogramozáson átesett rágcsálók ugyanis daganatos megbetegedésben elpusztultak. A sejtek kisebb mennyiségű adagolásával viszont a Stanford Egyetem kutatói megvalósították a kezelt sejtek fiatalítását. A jövő tehát ebbe az irányba tendál, s amint a finomhangolást sikerül elvégezniük a szakembereknek, valós közelségbe kerülhet az életmeghosszabbítás.
Halhatatlanság tudományos alapokon?
Számos sci-fi könyv és film témája a halhatatlanság. Ez is tökéletes bizonyítéka annak, hogy a téma mindig is megmozgatta az emberi fantáziát. A tudományos kutatások elsősorban azt szeretnék megvalósítani, hogy a sejtjeink öregedési folyamata visszafordítható legyen, és azok programozott fiatalítását sikerüljön elérni. A telomerek élettartamának növelése éppen úgy fontos szerepet játszhat ebben, mint a genom kutatása. Az egészség megőrzésén túl azonban számos etikai kérdést is felvet a téma. Vajon miként hatna az emberi elmére és pszichére a halhatatlanság tudata? Képesek lennénk-e értékelni az életet?
Bár a halhatatlanság gondolatával kétségkívül érdekes eljátszani, amíg azonban egyszer a science fiction világából valóság lehet, még valószínűleg hosszú éveket kell várni. Addig is saját életünkben a legtöbben életmódunkra való fokozott odafigyeléssel tehetünk. Minél fiatalabban megértjük ezt, annál jobbak az esélyeink a hosszú, testi és mentális egészségben eltöltött évekre.
