2021. 11. 09. - 10:40
Minimálisan invazív véna műtét – mit jelent és mire jó?
Visszér- és vénaproblémák esetén gyakran hallani a minimálisan invazív műtétekről – de mit is jelentenek ezek pontosan és mikor használhatók?
A visszeres, vénatágulatokkal teli végtagok látványa különösen nyáron lehet szembetűnő, amikor az emberek nem viselnek hosszú nadrágot, harisnyát.
Visszértágulatok esetén a vénák a bőr felszíne alatt olyan látványt nyújtanak, mint egy pók. Mindez leggyakrabban a lábakon, bokákon és a lábfejeken jellemző.
A visszértől szenvedők fájdalmat és kényelmetlenséget érzékelnek lábaikban, lábfejükben. Mivel ezek a vénák közvetlenül a bőr felszíne alatt futnak, rendkívül észrevehetőek. A megnövekedett vérnyomás a vénákban főként láthatóvá teszi őket.
Az irritáció és a kényelmetlenség enyhítésére ma már számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre – többféle módszerrel lehet segíteni az olyan vénás állapotokon, mint a visszerek és a pókvénák.
A legújabbak a minimálisan invazív vénaműtétek.
Visszér operáció egy rászoruló betegnél
A vénák létfontosságú szerepet töltenek be a keringési rendszerben. Feladatuk a billentyűik segítségével vért szállítani, vissza a szívbe.
Visszér esetén azonban ezek a billentyűk hajlamosak deformálódni, s így nem látják el megfelelően funkciójukat – a probléma gyakori az idős embereknél.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre minimálisan invazív kezelés esetén?
Ez az állapot nem számít túlságosan súlyosnak.
Ugyanakkor, ha nagyon zavaróvá válik, segítségre van szükség. Amennyiben a visszér probléma akadályozza a napi rutin tevékenységeket, mindenképp meg kell fontolni a minimálisan invazív vénaműtétet.
Ennek egyik módja a szkleroterápia, mellyel sclerozan - vagyis egy gyógyszert tartalmazó vegyi oldat - befecskendezését jelenti. Az oldat, mely nátrium-tetradecil-szulfátot tartalmaz, a problémás vénákat célozza meg, azok összehúzódását szolgálja, így a vér az egészségesebb vénák felé haladhat.
A belső terápia az endovénás technikák másik módszere.
A szakorvos ilyen esetben ultrahangvizsgálat segítségével azonosítja az érintett vénákat. A módszerhez kis katéterre van szükség, amely rádiófrekvenciás energiát termel a vénák elérésekor.
Az energia károsítja a vénát, így a vér más, egészségesebb vénákba kerül. A belső terápiát követően kompressziós zokni viselését írja elő az orvos a zavartalan véráramlás érdekében.
Segítséget jelent a felületterápia vagy lézerterápia is. A módszer a visszér- és pókvénákat célozza meg lézeres technikák alkalmazásával. A bőr felületén alkalmazzák.
A lézerkibocsátás hőt termel, mely segít a vénák összehúzódásában és elpusztulásában. Garancia nincs rá, hogy fájdalmat nem érez majd a beteg: szúrás, fájdalom érezhető, ám ha erősödik, jó minőségű zsibbasztó géllel be lehet kenni a felületet.
A vénák kezelésére léteznek endogén és exogén megközelítések. Az exogén módszerek külső és nem sebészeti jellegűek – ilyen például a kompressziós harisnyás módszer.
Az endogén megoldások a vénás billentyű-deformitásokat kezelik és kórházi kezelést igényelnek. A minimálisan invazív kezelési lehetőségek viszonylag biztonságosabbak és többnyire érzéstelenítésmentesek.
A kezelést követően a mindennapi rutinhoz szinte rögtön vissza lehet térni, sőt, a megfelelő vérkeringés érdekében célszerű is a gyors séta.
Az ilyen módszerek alkalmazásának sikeraránya meglehetősen magas. A páciensek 75-80 százaléka megkönnyebbülést érez és igen jó eredményeket tapasztal a beavatkozás után.
L.A.
