A köröm díszítés történelme

A köröm díszítése az ókori időkre nyúlik vissza. Ebben az időben csak a kiváltságosoknak adatott meg a lehetőség, hogy körmeik ápoltak, hosszúak, festettek és díszítettek legyenek. Ekkortájt a körmök színezését a föld rétegeiből nyert ásványi anyagokkal, valamint a növényekből nyert színező anyagokkal végezték.
A díszítésekre is ezeket a színezőket használták. Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével a körömkozmetika is hamar elterjedt. Eleinte bőrdarabkával polírozták, majd hegyesre reszelték körmeiket. Azonban ezek a szerszámok még elég kezdetlegesek voltak; inkább hasonlítottak kínzóeszközökre, mint finom manikűreszközre. Az első műkörmöt, egy körmét rágó fogorvos alkalmazta úgy, hogy saját körmének széleire ragasztás nélkül helyezett fel körmöket, azonban azok nem bizonyultak tartósnak. A műköröm térhódítása az '50-es években indult igazi körútjára.
A műköröm építési technikája azóta is folyamatosan fejlődik és változik, akárcsak a körmök festése. A történelem különböző szakaszaiban a körömdíszítés is mindig változott. Nem mindig csak a nők festették és díszítették a körmeiket, hanem a férfiak is. Voltak olyan történelmi korszakok, melyekben a körömápolás és vele együtt a körömdíszítés is valamelyest háttérbe szorult. A 20. században azonban ismét népszerű lett a körömápolás, a manikűr meghódította az egész világot. Az autógyártás során véletlen fedezték fel a festékek olyan tulajdonságát, mely alkalmas volt a körmök festésére. Így a természetes színező anyagokat felváltotta a szintetikus úton előállított körömlakk.
Ma már szinte követelmény, hogy a kéz és lábápolók, műkörömépítők valamilyen körömdíszítő technikát elsajátítsanak, illetve valamilyen új saját ötletet megvalósítsanak a körmök díszítésénél. A hozzáértéssel feltett műköröm három-öt hétig is megőrzi szépségét, s miközben a háztartás körül ugyanúgy végezzük feladatainkat, még óvják is a körmünket. Kedvünkre válogathatunk a fémes ragyogású csillám és a gyöngyházfényű kagylóporok, flitterek, gyöngyök, strasszok, tollak és kígyóbőrök között.
Forrás: www.mixonline.hu