Díszítsünk bőrünket hennával!

Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közép-Keleten és Észak-Afrikában már 5000 évvel ezelőtt ismert volt az összezúzott hennalevelekből készült pép, amit testfestésre használtak. A henna a tetoválással ellentétben teljesen fájdalommentesen készül. A felkent pépet 10-12 órán keresztül hagyják a bőrön, ezalatt a festék felszívódik a bőr legfelső rétegeibe,
majd fokozatosan kopik le napokkal később.
A mehndi - ahogy az indiaiak nevezik a hennát - a keleti kultúra szerves részévé vált az idők folyamán. Az esküvőket megelőző éjszakán a menyasszonyt a család nőtagjai feldíszítik hennával. A hagyomány szerint amíg a menyasszony kezén teljesen el nem halványul a minta, addig tilos házi munkát végeznie. De a minta tartóssága más szempontból is fontos: ebből jósolták meg, mennyire lesz boldog és tartós a házasság.
Egyiptomból származik, de előszeretettel használják Észak-Afrikában, Indiában, Szudánban és a Közel-Keleten is. Természetesen minden kultúra ragaszkodik a saját motívumaihoz, így Indiában a tekergős, futónövényekhez hasonló virágmotívumok, az arab országokban a kéz- és lábfejekre festett nagyobb virág-díszek, Afrikában pedig az erőteljesebb, szögletesebb formák a jellemzőek. Egy közös pont azonban létezik a testfestők egyre szaporodó táborában: mindannyian hiszik, hogy a mehndi szerencsét hoz viselőjének…
Rendszerint 1-2 mm vastagon viszik fel a mély-zöld festéket, a teljes felszívódásához azonban 1-2 (nem ritkán 5-6!) óra szükséges, ez idő alatt nem érheti víz. A festék a száradást követően feketévé válik, ekkor eltávolítják a felesleges anyagot és a bőrön láthatóvá válik a kiválasztott díszítés, igaz, ekkor még sárgás-színben.
A következő napokban válik csak sötétbarnává. )Létezik fekete henna is, de az nem csak természetes anyagokat tartalmaz és irritálhatja a bőrt.)
A hennaminták a tenyéren és a talpon a legmélyebb színűek, mivel a festék felszívódása szorosan összefügg testünk hőmérsékletével és ezen testtájaink a legmelegebbek.
Forrás: www.hotdog.hu, www.nana.hu