2019. 02. 14. - 09:00
A mesterséges intelligenciával új gyógyszerek készíthetők
Az MI-technológia felgyorsíthatja a gyógykészítmények felfedezésének számos aspektusát, s egyes esetekben olyan feladatokat is elvégezhet, amelyek többnyire a tudósokra vannak bízva.
A mesterséges intelligenciára a biokémiai kutatás világbajnokságaként is gondolhatunk. Kétévente kapcsolódnak be tudósok százai a globális szintű versengésbe.
Az ún. biológiai puzzle – avagy a fehérjehajtogatási probléma – megoldásának céljával igyekeznek meghatározni az emberi szervezetben levő proteinek háromdimenziós formáját. Senki sem tudja, hogyan kell megoldani a dolgot, egyelőre még a legjobb elmék sem.
Ám ha meglelik a megoldást, az jelentősen egyszerűsítheti, miként alkotnak új gyógyszereket a kutatók és hogyan szállnak szembe egyes betegségekkel.
Ma már a mély tanulás a legnagyobb segítség a gyógyszeralkotásban
Mohammed AlQuraishi biológus, aki ennek a kutatásnak szentelte karrierjét, 2018 decemberében a mexikói Cancunba érkezett, ahol az akadémikusok azért gyűltek össze, hogy a legutóbbi verseny eredményeit megvitassák.
A Struktúra Előrejelzés Kritikus Értékelése elnevezésű versenyt lényegében a DeepMind nyerte meg, a Google céghez tartozó mesterséges intelligencia laboratórium.
„Meglepett voltam és letaglózott – mondta el AlQuraishi, aki a Harvard Egészségügyi Iskolájának kutatója. – Megelőztek mindenkit.”
A DeepMind a mély tanulásra specializálódott, a mesterséges intelligencia azon típusára, amely gyorsan megváltoztathatja a gyógyszerfelfedezés tudományát.
Egyre több vállalat alkalmaz hasonló módszereket, hogy a hosszú és bonyolult, összetett folyamatot – melynek során új gyógykészítmények készülnek – lerövidítsék.
Az MI technikák felgyorsíthatják a gyógyszer felfedezés számos aspektusát, s több olyan feladatot el tudnak végezni, mely általában a tudósok dolga.
„Nem arról van szó, hogy a gépek felváltják a vegyészeket – mondta Derek Lowe, aki hosszú ideje dolgozik a területen. – Sokkal inkább arról, hogy azok a szakemberek váltják fel a többieket, akik használják a mesterséges intelligenciát.”
Mohammed AlQuraishi blogjában fejtette ki a találkozót követően, hogy egyes gyógyszercégek nem tartanak lépést, ahogyan az akadémikusok közössége sem.
„A legokosabb és leginkább ambíciózus kutatók, akik a fehérjeszerkezeten dolgoznak, a DeepMindhoz fordulnak majd lehetőségekért, és nem a Merck vagy a Novartis gyárhoz”– fejtette ki a biológus.
A nagy gyógyszeripari cégek ugyanakkor másképp látják a helyzetet. Noha a Merck például nem foglalkozik a fehérje-hajtogatással, mivel kutatói úgy vélik, annak potenciális hatása még évekre van tőlünk, a mélytanulást azért már alkalmazzák a gyógyszer-felfedezések folyamatában.
László Adrienn