2019. 12. 14. - 08:00
Megmondja a mesterséges intelligencia, működik-e az immunoterápia
Hasznos információhoz juthatnak a szakemberek a mesterséges intelligencia egy újabb fejlesztésének köszönhetőn: el tudja dönteni, hogy az immunoterápia működik-e egy adott páciensnél vagy sem.
Mára nem titok: a mesterséges intelligencia alkalmazása rendkívül hasznos az orvostudomány terén.
Egy új tanulmány, melyet a Cancer Immunology Research szaklapban közöltek, arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia megjósolhatja: vajon egy tüdőrákos beteg előnyt kovácsolhat-e a költséges immunoterápiából vagy sem.
A kutatók olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely újabb mérföldkövet jelent egy adott terápia hatékonyságának megítélésében.
Az eredményt pedig ismét a számítógép megtanításával érték el – mostanra ugyanis ki tudja mutatni az előző állapothoz képest jelenlevő változásokat, mely mintázatokat korábban nem lehetett látni a CT vizsgálat során. Vagyis, elárulja, milyen mértékű a módosulás 2-3 ciklus immunoterápia után, azzal szemben, ahogyan a tüdőrák diagnosztizálásakor festett a helyzet.
Mesterséges intelligencia segítségével meg tudják jósolni, hatékony-e az immunterápia
„Úgy tűnik, ez a kutatás valóban tükröz valamit a betegség biológiájáról, elárulja, melyik az agresszívebb fenotípus. Ehhez az információhoz az onkológusok jelenleg nem juthatnak hozzá” – mondta el Anant Madabhushi, Számítógépes Képalkotási és Személyreszabott Diagnosztikai Központ (CCIPD) munkatársa.
Kiemelte: laboratóriumuk nemrég végzett munkája segítene az onkológusoknak abban, hogy tudják, mely betegek részesülnek ténylegesen a terápia előnyeiben és melyek nem.
„Annak ellenére, hogy az immunterápia megváltoztatta a rák teljes ökoszisztémáját, az továbbra is rendkívül költséges. Amerikában évente körülbelül 200 000 dollárt jelent betegenként” – mondta Madabhushi.
„Az új felfedezésnek köszönhetően sokkal jobb munkát végezhetnek a szakemberek azon betegek összeválogatásában, akik valóban reagálnak az immunoterápiára. Ez sokkal jobb módszer ahelyett, hogy 800 ezer dollárt kidobunk az ablakon” – fogalmazott a kutató, aki hozzátette, 5 páciensből 4-nél nem mutatkozik előny a terápiából.
Az új kutatást Madabhushi Mohammadhadi Khorrami és Prateek Prasanna társszerzőkkel együtt végezte, valamint 10, más intézetből származó együttműködővel.
A kutatás egyik legjelentősebb előrelépése az, hogy a méret mellett megfigyelje az adott lézió textúrájának, térfogatának és alakjának változásait. „Ez azért fontos, mert amikor egy orvos eldönti, hogy a beteg reagált-e az immunterápiára, azt alapvetően a CT felvételek, a lézió mérete alapján teszi. Megállapítottuk, hogy a textúrák változása jobban megjósolja a terápia működését.”
A szakember hozzátette: olykor például a csomó más ok miatt is nagyobb lehet, például mert a daganat belsejében eltört egy ér, de a terápia valójában működik. Az új mesterséges intelligencia módszerrel erre fényt deríthetünk – mondta Khorrami.
Prasanna, Madabhushi laboratóriumi posztdoktori kutató munkatársa hozzátette: a tanulmány azt is kimutatta, hogy az eredmények konzisztensek voltak a két különböző helyszínen és három különféle típusú immunterápiás szerrel kezelt betegek vizsgálatai során.
A kezdeti vizsgálatban egyébként 50 páciens CT-vizsgálatait használták a számítógép tanításához és a matematikai algoritmus megalkotásához, hogy azonosítani tudják a lézióban bekövetkezett változásokat.
László Adrienn
