2023. 03. 10. - 09:40

Mesterséges intelligencia - A 3D-nyomtatott robotujj a tárgyakat valódiként fogja

Mesterséges intelligencia - A 3D-nyomtatott robotujj a tárgyakat valódiként fogja

Egy extra ujj viselése különböző módon segíti az embereket. A közelmúltban elkészült a 3D-nyomtatott, robotizált hüvelykujj, mely protézisként számos helyzetben jön jól.

Gondolkodtunk már azon, mire lehet jó egy plusz ujj? Pótolja a kéz hiányzó részét, extra támogatást nyújt a tárgyak tartásához – s nem mellesleg utat nyit a kutatásokhoz, amelyek az emberi testrészek megnövelésének jövőjével foglalkoznak.
 
Ez késztette Tamar Makin idegkutatót és Dani Clode tervezőt a Cambridge-i Egyetemről, hogy vizsgálják meg a testmozgás-növelést fejlett technológiák segítségével, esetleg 3D nyomtatók igénybevételével, eszközök és robotvégtagok létrehozásához.
 
Egy előadás keretében, melyet az American Association for the Advancement of Science (AAAS) szervezetben tartottak, Makin már moderátorként vett részt egy beszélgetésben, amely az emberi test motoros javításának jövőjéről szólt. „A közvetlen agy-gép interfészekkel a betegek már képesek a bionikus karokat gondolataik erejével irányítani, megkerülve egy sérült gerincvelőt vagy egy hiányzó végtagot. Most, az elveszett funkció helyreállításán túl, egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik arra, hogy a hasonló technológiákat az emberi motoros javítás terén alkalmazzák”- hangzott el az előadáson. Olvasd el: Paralízises embereknek segít a vadonatúj robotkéz
 
Mesterséges intelligencia - A 3D-nyomtatott robotujj a tárgyakat valódiként fogja
Mesterséges intelligencia - A 3D-nyomtatott robotujj a tárgyakat valódiként fogja
 
Jönnek a nyomást alkalmazó robotvégtagok
 
A Third Thumb (harmadik hüvelykujj) ötletét Dani Clode már korábban megalkotta Tamar Makinnal és csapatukkal, a University College London és a Cambridge Egyetem Plasztikai Laboratóriumában.
 
A 3D-nyomtatott, robotizált hüvelykujj komoly segítséget nyújt az embereknek: feltárja a testük és az augmentatív és protetikai technológiával fennálló kapcsolatát.
 
A felhasználók először a csuklójuk köré rögzítik a motorhoz csatlakoztatott ujjeszközt. Majd a karjukra erősített mikrokontrolleren keresztül, vezeték nélkül kapcsolják össze a robotujjal és a nagylábujjak alatt található nyomásérzékelőkkel.
 
Ezek az összekapcsolt rendszerek lehetővé teszik a hüvelykujj önálló mozgását és működését a felhasználó lábujjai feletti irányítása alapján. Bizonyos értelemben a 3D-nyomtatott ujj nyomás hatására le tudja olvasni a felhasználó kívánt tevékenységét.
 
„A protézis szó eredete azt jelentette, hogy „hozzáadni, rátenni”; tehát nem javítani vagy cserélni, hanem kiterjeszteni. A projektet ez a szó eredete ihlette, az emberi augmentációt kutatja és a protéziseket a test meghosszabbításaként kívánja átalakítani” jegyezte meg Clode a Harmadik hüvelykujj kapcsán. Olvasd el: Mesterséges intelligencia - Felfújható robotkéz segít az amputáltaknak
 
Clode és Makin azt kutatja, hogyan tud az agy alkalmazkodni a növekedéshez, azzal, hogy a neuroplaszticitás tulajdonságait beépíti az egyenletbe - megnézi, milyen erőforrásokat használ az agy egy olyan testrész irányítására, amely még soha nem volt ott, s megvizsgálja, miként lehet hasznosítani a használhatóság javítására, a jövőbeni protetikai és augmentatív eszközök ellenőrzésére.
 
Dani Clode beszámolt arról, hogy a Royal Society nyári tudományos kiállításán a résztvevőknek már volt lehetőségük kipróbálni az extra hüvelykujjat. A 600 ember közül nagyjából 97-98 százalék egy percen belül használni tudta a robotizált, 3D-nyomtatott ujjat - vagyis az alanyok már saját igényeik szerint alkalmazták azt.
 
A kutatócsoport tovább foglalkozik az emberi augmentációval - idegtudományi kérdések merülnek fel, amelyek segítenek nekik elgondolkodni azon, milyen áttörést hozhat a 3D-nyomtatott, robotizált protézis. Pontosabban, milyen fiziológiai és kognitív erőforrásokat lehetne kihasználni egy olyan testrész használatára, amelynek irányítása az embernél nem fejlődött ki.
 
Ezekkel a kérdésekkel Makin az AAAS-nál tartott legutóbbi előadása során is foglalkozott. Az előadás leírása leszögezte, hogy „a tervezőknek valószínűleg új megközelítéseket kell alkalmazniuk a kisegítő technológiai eszköztáron kívülről, hogy a meglévő biológiai végtagokkal együttműködve irányítsák ezeket az új testrészeket”.
 
 
L.A.

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.