2019. 04. 27. - 08:30
Mesterséges intelligencia gondoskodik majd a dolgozók aktivitásáról?
Brit vállalatok alkalmaznák a mesterséges intelligencia technológiát annak érdekében, hogy figyelhessék dolgozóik aktivitását. A szakszervezetek szerint ez nem jó ötlet, mert fokozza a nyomást.
Angol cégek a mesterséges intelligenciát vetnék be munkatársaik aktivitásának monitorozására. A szakszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezzel csak növelnék a dolgozókra nehezedő nyomást és bizalmatlanságot okoznának.
Ennek ellenére brit vállalatok tucatjai használják már most is az MI-t, hogy a személyzet viselkedését percről-percre vizsgálják. Adatokat gyűjtenek arról, ki kinek küld e-mailt és mikor, ki fér hozzájuk és kezel fájlokat, ki mikor találkozik kivel.
Nagyjából 130 ezer ember munkáját követik így Angliában és külföldön, valós időben az Isaak rendszer segítségével, amely a személyzet tagjainak jellemzőit rangsorolja.
A mesterséges intelligencia képes figyelni a dolgozók aktivitását
A rendszert egy londoni cég, a Status Today tervezte, s egyik legutóbbi példája annak, hogyan használják az algoritmusokat emberek kezelésére – melyről a szakszervezetek úgy gondolják, bizalmatlanságot szül – mások szerint azonban csökkenti az elfogultság hatásait.
Az Isaak mesterséges intelligencia-rendszer megmutatja, mennyire együttműködők a munkatársak, valamint azt is, hogy befolyásolók vagy inkább változást elősegítők. A számítógép össze tudja hasonlítani a tevékenységadatokat a munkavállalók személyi állományokból vagy értékesítési teljesítményadatokból származó minőségi értékelésével.
Eddig öt ügyvédi iroda, képzési cég és egy londoni ingatlanügynökség kezdte el alkalmazni a Status Today mesterséges intelligencia-rendszert, amely „valós idejű betekintést” ígér a dolgozók napi munkájába és pozíciójába a szervezeti hálózaton belül.
A munkavállalók nem rendelkeznek automatikusan joggal a munkáltató által ellenőrzött adatok megtekintéséhez.
A kritikusok szerint a rendszer nemcsak nyomást gyakorol a dolgozókra, hanem az algoritmusok megítélésétől is félhetnek. Elképzelhető, hogy kevesebb szünetet tartanak, mint amennyire szükségük lenne, vagy kevésbé gondolkodnak kreatívan a nyomás hatására.
„Amennyiben az MI finomítja a teljesítménycélokat és az általuk elért haladást, az csak megsokszorozza a nyomást – fogalmazott Ursula Huws, a Hertfordshire-i Egyetem munkaügyi és globalizációs professzora. Hozzátette: az embereket már az is az „éppen nem dolgozó” kategóriába teszi, ha 5 percre leveszik kezüket a billentyűzetről.
A szakember a dolgozók mentális egészsége miatt is aggódik, hiszen ha nem a nap folyamán sosem érzik azt, szabad csinálniuk ezt-azt kikapcsolódásképpen, hamar besokall az agyuk.
Egy felmérés szerint a brit dolgozók naponta átlagosan 3 órát töltenek el azzal, hogy pihennek a munkahelyen. Ezzel a rendszerrel a hátuk mögött azonban előfordulhat, hogy a munkatársak túlhajtják majd magukat.
A mesterséges intelligenciát egyébként számos ötlettől vezérelve igyekeznek használni munkahelyeken: például arcfelismerésre, hangulat megítélésére a munkahelyen, arra, hogy meghatározzák egy munkavállaló helyzetét és hordozható eszközeinek hollétét, de a billentyűzeten végzett mozgást is.
Egy, a szakszervezetek által tavaly megrendezett Trades Union Congress konferencián azonban elhangzott, hogy a dolgozók többsége teljesen ellene van mindezeknek.
„A munkavállalók szeretnének bízni a munkaadójukban. A high-tech megfigyelés ilyen módja azonban félelmet és bizalmatlanságot kelt bennük. Attól tartunk, a módszer nagyobb kárt okozhat, mint amekkora haszna lesz” – mondta el Frances O’Grady, a TUC főtitkára, aki szerint az MI ilyen jellegű alkalmazása tárgyalásokat és megállapodásokat követel meg.
László Adrienn