Mesterséges intelligencia: robot végezheti a jövőben a vérvételt

A Rutgers kutatási eredményeit a Nature Machine Intelligence című folyóiratban tették közzé, és ezek azt sugallják, hogy a képvezérelt roboteszközhöz hasonló autonóm rendszerek felülmúlhatják az embereket egyes összetett orvosi feladatokban.

Az orvosi robotok csökkenthetnék a sérüléseket, javíthatnák az eljárások hatékonyságát és eredményeit, valamint korlátozott erőforrások esetén minimális felügyelet mellett is elvégezhetnék a feladatokat. Ennek használatával az egészségügyi szakemberek jobban összpontosíthatnak az orvosi ellátás más kritikus szempontjaira, valamint lehetővé tenné a sürgősségi egészségügyi szolgáltatók számára, hogy fejlett beavatkozásokat és újraélesztési megoldásokat vigyenek a távoli, illetve korlátozott erőforrásokkal rendelkező területekre.

"Önkéntesek, modellek és állatok segítségével a csapatunk kimutatta, hogy az eszköz pontosan fel tudja deríteni az ereket, javítva a sikerességi arányokat és az eljárások idejét a szakértő egészségügyi szakemberekhez képest, különösen a nehezen hozzáférhető erek esetében" - mondta a vezető szerző, Martin L. Yarmush, a Rutgers University-New Brunswick School of Engineering Biomedical Engineering tanszékének vezetője és professzora.

Átveheti az ember szerepét a mesterséges intelligencia a vérvételnél

A vénákhoz, artériákhoz és más erekhez való hozzáférés biztosítása számos diagnosztikai és terápiás eljárás első kritikus lépése. Ezek közé tartozik a vérvétel, a folyadékok és gyógyszerek beadása, továbbá az olyan eszközök, mint a sztentek bevezetése. Az eljárások időszerűsége kritikus lehet, de az erekhez való megfelelő hozzáférés sok embernél nagy kihívást jelenthet.

Becslések szerint az eljárások 20 százalékában fordulnak elő hibák, és a nehézségek fokozódnak olyan embereknél, akiknél kicsik, csavarodottak, görbülnek vagy összeesettek az erek. Ezek a problémák főként a gyermekgyógyászat terén, valamint az idős, krónikusan beteg és traumás betegeknél gyakoriak. Ezekben a csoportokban az első szúrás pontossági aránya 50 százalék alatt van, és előfordul az is, hogy akár öt vagy még több kísérletre van szükség, ez pedig a kezelés késedelméhez vezet.

További rizikófaktor, hogy vérzéses szövődmények léphetnek fel, ha a szomszédos fő artériákat, idegeket vagy belső szerveket szúrják át, és a szövődmény kockázata többszöri próbálkozással jelentősen megnő. Ha a közeli erek elérhetetlenek, gyakran invazívabb megközelítésekre, például centrális vénás vagy artériás hozzáférésre van szükség.

A robot viszont minimális felügyelet mellett képes a tűket és katétereket pontosan az apró erekbe irányítani. A mesterséges intelligenciát kombinálja a közeli infravörös és ultrahangos képalkotással, hogy összetett vizuális feladatokat hajtson végre, beleértve az erek azonosítását a környező szövetekből, valamint azok osztályozását és mélységük becslését. Más publikált munkájukban a szerzők kimutatták, hogy az eszköz platformként szolgálhat az automatizált vérvételhez és a vér utólagos elemzéséhez is.

A következő lépések között szerepelnek az emberek szélesebb körét érintő, eszközzel kapcsolatos további kutatások, beleértve a normális és a nehezen hozzáférhető erekkel rendelkezőket is.

"Az eszköz nem csak betegeknél használható, hanem rágcsálók vérvételére is átalakítható, ami rendkívül fontos eljárás a gyógyszer- és biotechnológiai iparban az állatokon végzett gyógyszerkísérletek során" - tette hozzá Martin L. Yarmush.

- Varga Viktor -