Különleges, új robotikus eljárást alkalmazott az orvostudomány, mellyel a mozgásos-, illetve neuropszichiátriai rendellenességeken lehet segíteni – ilyen az ún. esszenciális tremor mozgászavar, a Parkinson-kór és a súlyos depresszió is.
Az ún. sztereotaktikus idegsebészeti műtét olyan technikát tartalmaz, amely képes lokalizálni a célokat, külső pozicionáló rendszer alkalmazásával – ezt széleskörben használják az agyi biopszia, tumor abláció, gyógyszeradagolás, valamint a mély agyi stimuláció ("DBS") során.
A Parkinson-kór az idegrendszer második leggyakoribb megbetegedése az Alzheimer-kórt követően -2030-ig valószínűleg több mint 8,7 millió embert fog érinteni a világon.
Az agyműtétek pontossága terén a robotoknak nagy hasznát veszik az orvosok
Vagyis ha a kezelés terén bármilyen előrelépés történik, rengeteg ember szerezhet előnyt belőle.
A Hong-Kongi Egyetemről a dr. Kwok Ka-wai által vezetett mechanikai mérnökcsoport a közelmúltban megtervezte az első olyan neurosebészeti robotrendszert, amely ún. kétoldalú sztereotaktikus idegsebészeti beavatkozást végezhet egy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) szkenner segítségével.
A kutatók által a rendszer előzetes klinikai jóváhagyása is megtörtént, a Hong-Kongi Kínai Egyetem (CUHK) idegsebészeti, dr. Danny Chan Tat-ming és Poon Wai-sang professzor részvételével.
Az innovatív technológiai áttörés elősegítheti a Parkinson-kór és más neuropszichiátriai rendellenességek kezelését.
A DBS-terápia, mint egy szívritmus-szabályozó, elektronikai jeleket juttat keresztül az implantált elektródákon az agy mély célpontjaihoz.
Ezzel pedig a normális idegsejt-aktivitást segít helyreállítani. A műtét rendkívül nagy pontosságot igényel, csupán a pici magstruktúrákra koncentrálva, így a körülötte levő kritikus szöveteket nem károsítja.
A sebészi "ütemterv" intraoperatív frissítése nélkül az agy eltolódhat a koponya megnyitása után – mindez pedig elkerülhetetlenül csökkenti a célzási pontosságot.
A hagyományos DBS műtétet egyébként úgy végzik, hogy a páciens éber, helyi érzéstelenítés alatt áll. A sebészek ugyanis a beteg verbális és fizikai interakcióira hagyatkoznak, hogy biztosak legyenek abban: az elektródák elhelyezése megfelelő.
A lehetséges műtéti szövődmények motiválták azonban a HKU-vezetette kutatókat arra, hogy egy kompakt robotot fejlesszenek ki, melyet az MRI irányít.
Mindez sokkal kevesebb invazív sztereotaktikus procedúrával jár a páciens számára, aki általános altatásban van a beavatkozáskor, a sebészek így pontosan kontrollálhatják és értékelhetik a sztereotaktikus, bilaterális manipulációt a bal és a jobb agyféltekére való célzáskor egyaránt.
László Adrienn
