2021. 12. 29. - 09:40

Olcsó mesterséges intelligencia segít kevesebb gyomirtót használni

Olcsó mesterséges intelligencia segít kevesebb gyomirtót használni

A nem is túl költséges mesterséges intelligencia-érzékelők jelentős mértékben hozzájárulnak a műtrágyahasználat csökkentéséhez.

A technológia nem először siet a gazdálkodók segítségére. A londoni Imperial College biomérnökei most olyan, intelligens érzékelési technológiát fejlesztettek ki, amely segít a műtrágya hatékonyabb felhasználásában, ezáltal a környezeti károk mérsékelésében is.
 
A Nature Food szaklap beszámolója szerint a technológia képes segítséget nyújtani a gazdáknak abban, hogy meghatározzák a műtrágya alkalmazásának legideálisabb időpontját, ahogyan azt is, mennyi műtrágya szükséges a növényeikre, figyelembe véve az időjárást és a talaj állapotát. Olvasd el: Mesterséges intelligencia segíthet kevés műtrágyával növényt nevelni
 
A talajban érzékelő méri az ammónium szintjét
 
A szenzor, melyet kémiailag funkcionalizált, papíralapú elektromos gázérzékelőnek neveztek el (chemPEGS), a talaj ammóniumszintjét méri, vagyis azt a vegyületet, amelyet a talajbaktériumok nitritté és nitráttá alakítanak át.
 
Maximális terméshozam - minimális műtrágyázás mesterséges intelligencia segítségével
Maximális terméshozam - minimális műtrágyázás mesterséges intelligencia segítségével
 
A mesterséges intelligencia gépi tanulás típusát használva ezt kombinálja az időjárási adatokkal, a műtrágyázás óta eltelt idővel, a pH-értékkel és a talaj vezetőképesség-mérésével.
 
Az adatokat felhasználja arra, hogy megjósolja a nitrogén össz-tartalmát jelenleg a talajban, valamint azt, mennyi lesz ez 12 napon belül, hogy megítélje a műtrágyázás optimális idejét. Olvasd el: A növényi növekedést is optimalizálhatják már a robotok
 
Maximális terméshozam - minimális műtrágyázás
 
A tanulmány rámutat arra, miként segítheti a termelőket az új, alacsony költségű megoldás a maximális terméshozam elérésében úgy, hogy közben minimális mértékben trágyáznak - különösen a műtrágyára szomjazó növények, például a búza esetében.
 
A technológia egyszerre csökkentheti a termelők költségeit és a nitrogén alapú műtrágya – ez a legszélesebb körben használt típus – környezeti ártalmait.
 
A kutatók abban bíznak, hogy a jelenleg prototípus stádiumban lévő chemPEGS és a kapcsolódó mesterséges intelligencia technológia 3-5 éven belül kereskedelmi forgalomba kerülhet, további teszteléssel és gyártási szabványosítással.
 
 
L.A.

 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.

 

gyulai_vafurdo

profight_banner.