Pontosabb a bőrrák diagnosztizálásában az MI, mint a szakorvos

Jobbnak bizonyult a számítógép a bőrgyógyász szakorvosoknál a bőrrák azonosításában egy tanulmány során – a jelek szerint a bőrrák diagnosztizálása gyorsabb és pontosabb is volt, mint a szakorvosok esetében.

 

Egy, Németországból, az Egyesült Államokból és Franciaországból származó kutató csoport megtanított egy mesterséges intelligencia rendszert a veszélyes bőrelváltozások azonosítására, s azok megkülönböztetésére a jóindulatú daganatoktól – több mint 100 ezer kép elemzésével.

 

A gépet – vagyis a mély tanulási konvolúciós neurális hálózatot (CNN) – ezután le is tesztelték, mégpedig 58, 17 különböző országból származó bőrgyógyász szakorvossal szemben. Nekik is fotókat mutattak, rosszindulatú elváltozásokról és jóindulatú daganatokról.

 

 

A bőrszakorvosoknak kicsit több mint fele állt a profik szintjén, több mint 5 év tapasztalatattal, 19 százalékuk 2-5 éves tapasztalattal bírt, 29 százalékuk kezdőnek számított a 2 éves vagy ennél kevesebb tapasztalatával.

 

„A legtöbb bőrgyógyász szakorvost túlszárnyalta a CNN” – adta hírül a kutatócsoport az Annals of Oncology szaklapban. Átlagosan ugyanis az orvosok az elváltozások 86,6 százalékát azonosították pontosan, míg a mesterséges intelligencia a 95 százalékukat.

 

A CNN kevesebb melanómás esetet hagyott figyelmen kívül, vagyis magasabb érzékenységgel dolgozott, mint a bőrszakorvosok – mondta el Holger Haenssle, a Heidelberg Egyetem munkatársa és a tanulmány első szerzője.

 

A szakember kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia rendszer ráadásul kevesebb esetben tévesztette el a diagnózist és azonosított jóindulatú daganatot rosszindulatúként. Vagyis, a pontos diagnosztizálás kevesebb szükségtelen operációt eredményezhet. A szakorvosok diagnózisai akkor javultak, ha több információt kaptak a páciensekről és a bőrelváltozásaikról.

 

Az orvosok szerint a mesterséges intelligencia igen hasznos eszköz abban, hogy a diagnózisokat gyorsan és könnyen felállítsák, lehetővé téve a műtétet, mielőtt a daganat terjedni kezdene.

 

A világon körülbelül 232 ezer új melanómás megbetegedés következik be évente és 55 ezer ebből fakadó haláleset.

 

A bizonyos helyeken képződő melanomát – így azt, amelyik ujjakon, lábujjakon, fejbőrön jelenik meg – igen nehéz azonosítani. Az atipikus elváltozások felismerése problémás az MI számára is, s ezekről maguk a páciensek sem tudnak, mert észre sem veszik őket.

 

Az alapos klinikai vizsgálatot tehát nem helyettesítheti semmi ilyen esetekben – mondta el Victoria Mar, a Melbourne-i Monash Egyetemről, valamint Peter Soyer, a Queensland Egyetem munkatársa a tanulmánnyal kapcsolatban.

 

László Adrienn