2022. 09. 01. - 09:30
Szívrohamon átesett nők kezelését javítja a mesterséges intelligencia
A hölgyeknél nagyobb eséllyel lehet végzetes egy szívroham, mint a férfiaknál. A Zürichi Egyetem kutatói új, mesterséges intelligencia alapú eszköze javítja a szívrohamban szenvedő nőbetegek személyre szabott ellátását.
A szívroham mindkét nem számára végzetes lehet, ám a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve ebből a szempontból. Oka az életkor, valamint a komorbiditási teher különbségei – ezek komoly kihívást jelentenek a nők kockázatértékelésében.
Ellentétben a férfiakkal, akiknél általában a bal karba sugárzott mellkasi fájdalom jelentkezik, a nők szívinfarktusa gyakran hátba sugárzó hasi fájdalomként vagy hányingerként, hányásként nyilvánul meg. Ezen tüneteket azonban sajnos gyakran félreértelmezik, maguk a páciensek és az egészségügyi személyzet is – nem nehéz belátni, milyen katasztrofális következményekkel jár mindez.
Megoldási lehetőségként a Zürichi Egyetem kutatói új, mesterséges intelligencián alapuló kockázati pontszámot dolgoztak ki, amely javítja a szívrohamban szenvedő nőbetegek egyénre szabott ellátását. Olvasd el: Szívroham esélyéről árulkodhat a retina rejtett mintázata
Szívrohamon átesett nők kezelését javítja a mesterséges intelligencia
„A betegség fenotípusában figyelemreméltó különbségek figyelhetők meg a nőknél és a férfiaknál. Tanulmányunk azt mutatja, hogy a két nem kockázati faktorprofilja jelentősen eltér a kórházi felvételkor” – mondta el Thomas F. Lüscher, a Zürichi Egyetem Molekuláris Kardiológiai Központjának (UZH) professzora.
Ha figyelmen kívül hagyják a felvételkor fennálló korkülönbségeket és a meglévő kockázati tényezőket – így például a magas vérnyomást és a cukorbetegséget -, a szívinfarktusban szenvedő női betegek halálozása magasabb, mint a férfi betegeké.
„Ugyanakkor, ha ezeket a különbségeket statisztikailag figyelembe vesszük, a nők és a férfiak mortalitása hasonló” – jegyezte meg a kardiológus.
A tanulmány keretében a svájci és angliai kutatók 420.781 olyan beteg adatait elemezték Európa-szerte, akik a leggyakoribb típusú szívrohamot szenvedték el.
„A tanulmány azt mutatja, hogy a kialakult kockázati modellek, amelyek a jelenlegi betegkezelést irányítják, kevésbé pontosak a nők esetében, a hölgybetegek jó eséllyel alulkezeltek” - mondta Florian A. Wenzl, az UZH Molekuláris Orvostudományi Központjának első szerzője.
Hozzátette: egy gépi tanulási algoritmus és a legnagyobb európai adatkészletek felhasználásával sikerült kifejlesztenünk egy új, mesterséges intelligencián alapuló kockázati pontszámot, amely az alap kockázati profilban figyelembe veszi a nemi alapú különbségeket és javítja a mortalitás előrejelzését mindkét nem esetében.
Számos kutató és biotechnológiai cég ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia és a Big Data, azaz a hatalmas adatkészletek elemzése jelenti a következő lépést a személyre szabott betegellátás felé. Olvasd el: A szívelégtelenség láthatatlan jeleit is felismeri a mesterséges intelligencia
„Tanulmányunk a mesterséges intelligencia korszakát hirdeti a szívrohamok kezelésében" – jegyezte meg Wenzl.
A modern számítógépes algoritmusok tanulnak a nagy adathalmazokból, hogy pontos előrejelzéseket készíthessenek az egyes páciensek prognózisáról – ez az egyéni kezelés kulcsa.
Thomas F. Lüscher és kutatócsoportja óriási lehetőséget lát a mesterséges intelligencia alkalmazásában a szívbetegségek kezelése terén, férfi és női betegeknél egyaránt.
„Bízom benne, hogy az új pontszám kezelési algoritmusokban történő alkalmazása finomítja majd a jelenlegi kezelési stratégiákat, csökkenti a nemi egyenlőtlenségeket és végül javítja a szívrohamban szenvedő betegek túlélését” – fejezte ki reményét a szakember.
A tanulmány a The Lancet folyóiratban jelent meg.
L.A.
