2022. 08. 14. - 08:00
Zsúfolt légtérben is képes navigálni a mesterséges intelligencia-pilóta
Kifejlesztették kutatók az első mesterséges intelligencia-pilótát, amely képes megoldani az önjáró repülők navigálását zsúfolt légtérben is.
Komoly eredményt értek el a Carnegie Mellon Egyetem kutatói: kifejlesztették az első mesterséges intelligencia (MI) pilótát, amely lehetővé teszi az autonóm repülőgépek navigálását a zsúfolt légtérben.
A mesterséges intelligencia biztonságosan elkerülheti az ütközéseket. Sőt, megjósolhatja más repülőgépek szándékát, követheti azokat és koordinálhatja a tevékenységüket, valamint rádión keresztül kommunikálhat a pilótákkal és a légiforgalmi irányítókkal.
A kutatók olyan mesterséges intelligencia fejlesztését tűzték ki célul, melynek viselkedését nem lehet megkülönböztetni egy ember pilótáétól.
„Véleményünk szerint végül sikerül teljesítenünk a Turing-tesztet" - mondta Jean Oh, a CMU Robotics Institute (RI) intézet professzora, a mesterséges intelligencia-pilótacsapat tagja, utalva arra, hogy az MI olyan szintet ért el a képességek terén, amely egy emberével egyenértékű, intelligens viselkedést mutat. Olvasd el: Előállt a repülő taxi, nagyobb távolságokra
Zsúfolt légtérben is képes navilágni a mesterséges intelligencia-pilóta
Ahhoz, hogy kommunikálhasson más repülőgépekkel, egy ember pilótához hasonlóan, a mesterséges intelligencia a látást és a természetes nyelvet egyaránt használja – így tudatja szándékát más repülőgépekkel, függetlenül attól, hogy annak van pilótája vagy önjáró. Olvasd el: Önjáró harci repülő emelkedett a levegőbe
Ez a viselkedés biztonságos és társadalmilag megfelelő navigációhoz vezet. A kutatók az implicit koordinációt úgy érték el, hogy az MI-t az Allegheny megyei-, valamint a Pittsburgh-Butler regionális repülőtéren gyűjtött adatokra képezték, amelyek között szerepeltek légiforgalmi minták, repülőgépek képei és rádióadások is.
A mesterséges intelligencia 6 kamerát és egy számítógépes látórendszert alkalmaz a közeli repülőgépek észlelésére, az ember pilótákhoz hasonló módon. Automatikus beszédfelismerő funkciója természetes nyelvi feldolgozási technikákat használ a bejövő rádióüzenetek megértéséhez, valamint a pilóták és a légiforgalmi irányítók közötti kommunikációhoz.
Az autonóm repülőgépek fejlődése bővíti a drónok, légi taxik, helikopterek és más repülőgépek működési lehetőségeit – emberek és áruk mozgatását, infrastruktúra-ellenőrzését, szántóföldek kezelését oldja meg a termés védelme érdekében, de képes az orvvadászat vagy erdőirtás megfigyelését is végezni – gyakran pilóta nélkül a vezérlők mögött.
Ezen repülőgépeknek azonban olyan légtérben kell repülniük, amely már egyébként is tele van kisrepülőkkel, egészségügyi helikopterekkel és egyebekkel.
A NASA és a Szövetségi Légi Irányítás (FAA) azt javasolta, hogy a városi légteret sávokra vagy folyosókra osztsák fel, majd pedig korlátozzák, hogy mikor, milyen típusú és hány repülőgép használhatja azokat. Ez jelentősen megváltoztatná a légtér jelenlegi használatának általános gyakorlatát, nem szólva arról, hogy légiforgalmi dugókat okozhatna - megakadályozva, hogy a kritikus fontosságú légi járművek elérjék céljukat.
Miközben az automata pilóta-vezérlés elterjedt a kereskedelmi utasszállító repülőgépek és a műszeres repülési szabályok (IFR) szerint nagyobb magasságban közlekedő repülőgépek körében, a gyakran zsúfolt és pilóta által irányított, vizuális repülési szabályok (VFR) szerinti, alacsonyabb magassági forgalom kezelésére szolgáló mesterséges intelligencia kifejlesztése kihívást jelent a repülőiparban. A csapat mesterséges intelligenciáját úgy tervezték, hogy zökkenőmentesen kommunikáljon a VFR légterében tartózkodó repülőgépekkel.
„Ez az első mesterséges intelligencia-pilóta, amely a jelenlegi légtérben dolgozik - mondta Sebastian Scherer, az RI kutatási docense és a csapat tagja. - Nem látom, hogy a légtér megváltozna az UAV-k számára. Inkább az utóbbiaknak kell változtatni a légtéren”.
A csapat még nem tesztelte az mesterséges intelligencia-pilótát tényleges repülőgépeken, de jól teljesített a repülésszimulátorokon is.
A mesterséges intelligencia tesztelésére a csapat két repülésszimulátort állít fel. Az egyiket az MI, a másikat egy ember irányítja. Mindkettő ugyanabban a légtérben működik. Az MI biztonságosan képes navigálni, még akkor is, ha a vezérlők mögött álló személy nem tapasztalt pilóta.
Kereskedelmi szempontból a mesterséges intelligencia segítheti az autonóm repülőgépeket a csomagok és az utasok szállításában. A szállító drónok és légi taxik ideális esetben nem működnének pilótával, hogy csökkentsék a súlyukat és ne legyen gond a pilótahiányból.
„Több pilótára van szükségünk és ezen a mesterséges intelligencia segíthet” - mondta Jay Patrikar, Ph.D., az RI hallgatója, a projekt részese.
L.A.
