2018. 06. 21. - 09:06
Egyre több hazai webáruház verseng a vásárlókért
Tovább tart a hazai e-kereskedelem dinamikus növekedése; közel húsz százalékos az éves bővülés, miközben jelentősen nő a vásárlókért versengő webáruházak száma, növekszik a tranzakciók átlagos értéke, illetve nő a vásárlói hajlandóság. Szinte minden mutató növekvő tendenciát mutat, ami egyre több vállalkozást és kereskedelmi egységet saját webáruház üzemeltetésére késztet.
A magyar e-kereskedelem ebben a környezetben még komoly tartalékokkal rendelkezik, így gyakorlatilag borítékolható, hogy a következő években is dinamikus növekedés várható. Habár középtávon a növekedés üteme lassuló tendenciát prognosztizál, ennek ellenére a hazai e-kereskedelem a következő években is a leggyorsabban növekvő piacok közé fog tartozni Európában. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy egyre többen döntenek webáruházak nyitása mellett.
E-commerce szakértők szerint a magyar e-kereskedelem még mindig jelentős lemaradásban van a nyugati államok piacaihoz képest, illetve a CEE régió egyes országai is előttünk járnak. A régióban Csehország teljesítménye példaértékű, illetve Lengyelország eredményeit is érdemes kiemelni, ahol a nagy lélekszám komoly indikátorként segíti mutatók alakulását.
A nyugati, illetve a hazai e-kereskedelem közötti különbség elsősorban a webáruházak számában mutatkozik meg. Egy 2017-es big data kutatás alapján idehaza hozzávetőlegesen 13 ezer webáruház létezik. Noha ezek közül sokan tényleges kereskedelmet soha nem folytattak, a szám alkalmas némi összehasonlításra: Németországban 175 ezer, az Egyesült Királyságban 108 ezer, Hollandiában 82 ezer webshop működik.
Szakértők arra is rávilágítanak, hogy a különböző cikkcsoportok e-kereskedelme nem azonos ütemben és mértékben fejlődik a különböző országokban, illetve régiókban. Magyarország esetében a legnépszerűbb cikkcsoportok a mai napig a szórakoztató elektronikához köthetők. Ennek megváltozása nem várható, de mára jelentős forgalom valósul meg háztartási kis- és nagygépek, játékok, valamint barkácsfelszerelések eladásából is.
Több terület azonban még gyerekcipőben jár a hazai e-kereskedelem berkein belül; ilyen tekintetben érdemes lehet megemlíteni a divatcikkek és ruházati termékek árusítását, amely tekintetben a nyugati régióban rendkívül erős verseny alakult ki, illetve érdemes szót ejteni az FMCG szektorról, ami hatalmas függőségben van a logisztikai szolgáltatásokkal. Habár az FMCG szektor a tisztítószereknek, kozmetikumoknak és egyéb „tartós” termékeknek köszönhetően dinamikusan növekszik, az élelmiszerek online eladása még csupán néhány webáruház kiváltsága.
Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a hazai verseny arra ösztönzi a webáruházakat, hogy a külföldi piacok meghódítását is a terveik közé sorolják. Habár egyelőre nagyon kevés hazai webáruház sikeres a külföldi országokban, cseppet sem példa nélküli ez a törekvés. A legnagyobbnak számító hazai webshop, az eDigital számos környező országban rendelkezik webáruházzal; Magyarország mellett Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában tevékenykedik.
Nem csak az Extreme Digital esetén figyelhető meg a homogén regionális terjeszkedés; Ausztria kivételével minden piacuk a CEE országokban található. A Magyarországon jelenlévő további webplázákra is hasonló üzletpolitika jellemző: a román eMAG, a cseh Mall és a szintén cseh alapítású Alza is a közép- és kelet-európai piacokra fókuszál. A legnagyobbak közül egyetlen kivételként talán a MediaMarkt említhető, amely esetében viszont az offline kereskedelem tekinthető meghatározónak és elsődlegesnek.
Habár folyamatosak a külföldi régiókat célzó törekvések, általánosságban kijelenthető, hogy a magyar webáruházak a hazai terepen sikeresek, a külföldi piacokon kevés e-kereskedő vált igazán sikeressé. Ez elsősorban annak tudható be, hogy szinte minden webáruház a gyorsan bővülő hazai piacra összpontosítja az erőforrásait, így a nehezen és drágán megszerezhető külföldi piaci részesedéstől gyakran elesnek.
