Agyunk is bánhatja a rossz szájhigiéniát?
Nem árt rendszeresen ellenőriztetni és javíttatni a fogainkat. Úgy tűnik, van összefüggés az elhanyagolt szájhigiénia és az időskori mentális hanyatlás között.
Ha nem foglalkozunk a megfelelő szájhigiéniával, az agyunk is bánhatja – kapcsolatot találtak ugyanis a kutatók az elégtelen szájápolás és a mentális hanyatlás között. Elegendő bizonyíték ugyan még nincs a szájhigiénia és a és a kognitív képességek közötti, közvetlen összefüggésre, de a lehetőség már elgondolkodtató.
A szóban forgó riportban, mely a kapcsolatra rávilágított, a kutatók 1993 és 2013 között megjelent tanulmányokat vettek górcső alá a szájhigiéniát és a kognitív képességeket illetően.
Egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy különböző egészségügyi mutatók – így a fogak- és a fogszuvasodások száma, az ínybetegségek jelenléte – a mentális hanyatlás vagy demencia nagyobb rizikójával járnak együtt. Más tanulmányok ugyanakkor nem találtak jelentős kapcsolatot.
Az időseknek különösen figyelniük kell a szájhigiéniára
A szerzők szerint azonban a felfedezések némelyike, mely a fogak számán vagy a fogszuvasodások mennyiségén alapult, ellentmondásos. A Journal of the American Geriatrics Society által közölt új riport összességében azt állítja: klinikai bizonyítékok sugallják, hogy az fogegészségügyi problémák gyakorisága jelentősen emelkedik a kognitív szempontból károsodott idősebb embereknél, különösen azoknál, akik demensek. Ám így sem elegendő a bizonyíték, hogy azt állítsuk, ok-okozati összefüggés van a kognitív funkciók és a szájhigiénia között.
A szakemberek szerint számos tényező részt vehet ebben a folyamatban.
Vannak spekulációk arra nézve, hogy egy közös, gyulladásos útvonal jellemző a kognitív hanyatlás és szájbetegségek esetében, de a korábbi kutatásokkal együtt ezt sem erősítette meg a legutóbbi tanulmány.
Annyi bizonyos, hogy egyes, demenciával küzdő pácienseknél apraxia alakul ki – vagyis olyan állapot, melyben az illető elfelejt egy előzőleg megtanult feladatot, így például a cipő bekötését, vagy a fogmosást. S ez persze bizonyos esetekben ronthatja a szájhigiéniát.
Más idősekre is jellemző lehet azonban, apraxia nélkül is, hogy elfelejtenek fogat mosni. A demencia korai szakaszában ugyanakkor a páciensek többsége úgy ápolja a fogait és a száját, mint korábban, ahogyan megszokta a betegség kifejlődése előtt.
Annyi ugyanakkor bizonyos, hogy csak az Egyesült Államokban, ahol a tanulmány született, a 70 éven felülieknek 36 százaléka szenved valamilyen kognitív problémától.
B.A.
