Mikor és miért mondjunk nemet a szexre?

Megesik - nem is olyan ritkán -, hogy a két fél nem egyszerre kívánja a szexet, és ha a férfi lelkesedésének elutasítása sértettséget, sőt komoly veszekedést von maga után, akkor a nő - azért, hogy ezt elkerülje -, belemegy a játékba. Még akkor is, ha ez számára kellemetlen, kevés örömet okoz, és gyengíti az önbecsülését, hiszen olyan dolog történik a testével, amit ő nem akar. A női vágy nélkül felvállalt szexuális aktus komolyan megsértheti a saját magadról kialakított énképet. Ne feledd ugyanis, hogy a tested a tiéd, te rendelkezel felette, és szabadon dönthetsz arról, hogy ki, mikor és milyen módon érintheti meg azt. Ezt minden nőnek az eszében kellene tartania akkor, amikor akarata ellenére vállalja a szexet, de éppen mi nők vagyunk azok, akik kényelemből vagy félelemből ezeket az alapelveket figyelmen kívül hagyjuk.
Van, akinek tulajdonképpen nem magával az aktussal van baja, és várja  is az együttlétet, csak a szex bizonyos elemeivel nem tud megbarátkozni, mint például az orális örömszerzéssel. Ilyenkor hiába nagy a szerelem, ha olyat kell megtenni, amihez nem érez kedvet magában az ember, az az egész együttlét hangulatát elronthatja. És persze az alapelvnek itt is működnie kell(ene): vagyis joga van mindenkinek nemet mondani. És pont. Ennek ellenére ezernyi olyan szexpozíciót bevállalnak a nők, amelyeket nem szeretnek, sőt esetleg fájdalmat okoznak (pl. anális szex). A háttérben lapuló motivációk ezekben az esetekben is ugyanazok lehetnek: kényelem, konfliktuskerülő magatartás, félelem, elnyomás, esetleg számítás.