A fogamzásgátlás története – érdekességek a múltból

Kr. e. 1850-ből származik azaz egyiptomi papirusz, amelyben szó esik a hüvelybe helyezendő krokodiltrágyából készülő fogamzásgátló labdacsról. 300 évvel később íródott az a feljegyzés, amely akácfőzettel és mézzel átitatott hüvelytampont ajánl hasonló célra. Valószínűleg az egyiptomiak használtak először óvszert is: bőrtokokat húztak a hímvesszőjükre. Ebben a korban kezdték alkalmazni a méhben elhelyezett eszközöket is: a tevék méhébe köveket raktak, az emberi szervezetbe pedig a csirke mellcsontját operálták.
Kínában is sok furcsa módja volt a fogamzásgátlásnak. Egyesek a női köldökre helyezett forró vasgolyóra, míg mások az egy egész napon át sütött, majd elfogyasztott olaj- és higanygolyócskára esküdtek.
Indiában is ismert volt a fentebb leírt módszerek jó része, mégis egy egészen szokatlan megoldást javasoltak a fogamzásgátlásra: a férfinak teljesen passzívnak kellett maradnia a közösülés során!
Japánban is felfedezték a vékony bőrből készülő óvszert, míg a nők pedig külünféle tampont használtak. A gumióvszerekhez szokott mai ember nehezen tudja elképzelni, hogy a szigetországban többek között teknőspáncélból is készítettek ilyen eszközt!
Az iszlám világban az abortusz és a fogamzásgátlás több formája is megengedett és széles körben alkalmazott volt. A középkori gyógyászat egyik kiemelkedő alakja Al-Razi a couitus interruptust, azaz a megszakított közösülést javasolta, illetve több anyag, mint például állati fülzsír, kandiscukor vagy szalmiáksó méhnyakra való kenését ajánlotta.
Az iszlámmal ellentétben a középkorban a keresztény Persze ennek ellenére különböző főzetek, vegyszerek garmadája állott az emberek rendelkezésére, elfogyasztásuk azonban nem egy esetben rosszulléthez, vagy akár halálhoz vezetett. A babonák és ráolvasások semmivel sem voltak hatásosabbak, de legalább nem is okoztak ennyi bajt.
Az óvszer újkori feltűnése Fallopius nevéhez köthető, aki 1564-es könyvében a hímveszőre húzott vászontasakról, mint a szifilisz elleni legjobb védekezésről ír.
Forrás: www.patikamagazin.hu