
Eddig is tudtuk, hogy a párválasztásban a testszag és a vizuális benyomás döntő szerepet játszik, ám egy kutatás szerint a genetikai ellentétek valóban vonzzák egymást.

Eddig is tudtuk, hogy a párválasztásban a testszag és a vizuális benyomás döntő szerepet játszik, ám egy kutatás szerint a genetikai ellentétek valóban vonzzák egymást. A genetikailag hasonló egyedek felismerésének képességében az ún. fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHC) játszik fontos szerepet. Brazil tudósok nemrégiben bebizonyították, hogy az eltérő MHC-komplexekkel rendelkező emberek ösztönösen is nagyobb valószínűséggel választják egymást társnak, mint azok, akinek hasonló a génkomplexe. Az egészséges szaporulat biztosításának evolúciós stratégiájával elkerülhető a vérfertőzés, az MHC és a genetikai különbözőség előnyt jelent az utódnemzés szempontjából. Az MHC genetikai tulajdonsága ugyanakkor összefügg bizonyos illatok preferenciájával, és amíg a férfiaknál a párválasztásban a külső ismérvek és az illatok hasonló szerepet játszanak, addig a nők olyan
illatú férfit választanak, akinek az immungénje jelentősen eltér a sajátjuktól.