A tavasz a szerelem hírnöke!

Biológiai óránk nem csak napi szinten szabályoz minket – a reggeli ébredéstől az esti elalvásig –, hanem éves szinten is működik. A legjobb példa erre a téli vagy más néven szezonális depresszió, amikor a folyamatos fényhiány és hideg miatt a depresszióhoz hasonló tüneteket figyelhetünk meg magunkon: lehangoltság, aluszékonyság, a motivációk hiánya és a nemi vágy csökkenése jellemezheti ebben az időszakban a viselkedésünket.
Ősszel és télen éppen úgy, ahogy a természet, az emberi szervezet is igyekszik takarékra állítani magát, hiszen kevesebb a lehetőség a természet által biztosított feltöltődésekre. Kevesebb a napfény, kevesebbet tudunk friss levegőn mozogni, az idő hideg és csapadékos, jóval rövidebbek a nappalok is, mint a nyári vagy a tavaszi időszakban.
Ha vége a télnek
Amint hosszabbodnak a nappalok és enyhül az idő, többet süt a nap, testünk-lelkünk kezd „felébredni” a téli álmából. A napfény hatására szervezetünk hormonrendszere is aktivizálódik, több szerotonint termel (a depresszió egyik ellenszere éppen ez a vegyület), aminek a hatására eltűnnek a télen tapasztalható depresszív tünetek, és boldogabbnak érezzük magunkat.
A sok napsütés, a fény és a meleg hatására hormonrendszerünk beindul. A viselkedésünk felszabadultabbá válik, jobb lesz a hangulatunk, így boldogabbak is vagyunk. Ez rendkívül pozitív hatással van az ismerkedésre – magyarázta dr. Kubala Éva, az ICI Interaktív orvos-meteorológusa. A szexológus szerint tomboló hormonjaink miatt jobban igényeljük a fizikai kontaktust is, mint például a csókot, az ölelést, a simogatást vagy éppen a szeretkezést.

Nagyságrendekkel bátrabbak vagyunk a tavaszi hónapokban! A férfiak könnyebben odamennek kiszemeltjükhöz, akár az utcán is. A nők pedig különféle gesztusokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet
„Nincs szebb dolog az életben, mint az ébredő szerelem. Fátyolos és titkos vágyak ópiuma, amiket úgy szívsz le a szívedre, mély, szívet elállító lélegzetvétellel, mint a zsályás szénarétek fülledt, meleg illatát. Az ismeretlenség és végtelenség misztériuma, az örök tavasz hárfahangja ez a lélek felajzott húrjain.” (Zilahy Lajos)