Az ellentétek vonzzák egymást?

A párválasztás kapcsán két alapelv jut elsődlegesen az eszünkbe. Az egyiket, már az ókori rómaiak is megfogalmazták. „Similis simili gaudet” szól a híres közmondás, mely annyit jelent, hogy mindenki egy hozzá hasonló társnak örül igazán. Ezzel szemben a másik elgondolás azt hangsúlyozza, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Nehéz eldönteni, hogy melyik elmélet a domináns szerelmi életünkben.  Hogy vajon olyan társat keresünk-e magunknak, akivel teljes mértékben egy húron pendülünk vagy éppen önmagunk szöges ellentétét keressük?
Kutatások bizonyítják, hogy gyermekkorunkban egy ún. szexuális bevésődés következtében eltároljuk magunkban ellentétes nemű szülőnk mintáját. Itt nem csak a külsődleges jegyekre kell gondolni, a bevésődés ugyanis belső tulajdonságokra is vonatkozik. Ha egy lány olyan apával nőtt fel, aki rendkívül családcentrikus, akkor nagy az esély arra, hogy ilyen párt fog magának keresni, számára ugyanis ez válik követendő példává. Léteznek viszont olyan családok is, ahol a kapcsolatokat nem jellemezte harmónia, így előfordulhat, hogy a gyermek a szülői viselkedéssel teljesen ellentétes megnyilvánulást fog preferálni.

Evolúciós magyarázat
Szaporodás tekintetében némi párhuzam vonható az emberek és az állatvilág között, hiszen mindkét csoportnál minél több, egészséges utód nemzése és a gének átörökítése a cél. Evolúciós szempontból viszont eltérő, hogy a nők és a férfiak milyen párválasztási stratégiákat alkalmaznak.

A nők inkább a hosszú- távú stratégiákat részesítik előnyben. Céljuk egyrészt az, hogy nemzőképes párt találjanak maguknak, másrészt pedig egy olyan társra van szükségük, aki biztos anyagi forrásokkal rendelkezik és ezáltal képes arra, hogy az utódokat felnevelje.

Ezzel szemben a férfiaknál a rövidtávú stratégiák a dominánsak. Számukra az a legfontosabb, hogy olyan nőt találjanak, aki fiatal és egészséges, ebből kifolyólag ugyanis képes arra, hogy utódokat szülhessen és felnevelhessen.

Memo