Ha barátságból születik a szerelem

Elsősorban nem férfiak és nők, hanem emberek vagyunk - mondják, akik úgy gondolják, hogy létezhet barátság nő és férfi között. A barátok nem testi, hanem lelki síkon közelednek egymáshoz. Arra vágynak, legyen aki meghallgassa őket, akire számíthatnak, és akinek ugyanezt nyújthatják. Aki előtt nem kell a szokásos férfi-nő játékot eljátszani, akivel őszintén lehet beszélgetni. Aki olyannak lát, amilyenek tényleg vagyunk. Akivel egyszerűen csak jó beszélgetni bármiről.
Közben hosszú ideje „csak barátokként” kezelitek egymást, részlegesen felül is írva az ellenkező nemhez tartozás tényét. Egy idő után belegondolni is furcsa, hogy a másik több lehetne, mint barát, hogy úgy érhetnétek egymáshoz, és úgy érezhetnétek egymás iránt. Lehet, hogy már ezerszer vigasztaltátok a másikat öleléssel, mégsem éreztetek semmit.
Ha valakiben valami megmozdul…
Aztán valakiben véletlenül megmozdul valami. Lehet, hogy ezt egy ideig nem is tudatosítja magában, egyszerűen furcsának tartja, hogy zavarja, ha a másik a legújabb csajozós/pasizós tapasztalatairól beszél, majd ledöbben, mikor bizsergés fut végig az ujjain, ha hozzáér, vagy pont akkor repkednek pillangók a gyomrában, amikor vele van. Aztán rájön: veszélyes terepen járkál.

Hiszen lehetséges, hogy a másik visszautasítja. Ami, ha figyelembe vesszük a gyerekkori büfögő versenyek emlékeit, talán nem is lenne annyira meglepő, viszont mindenképpen súlyosabb, mint egy egyszerű visszautasítás, amit csokival, panaszkodással, vagy áttáncolt éjszakával viszonylag hamar ellensúlyozni lehet. Egy barátságot tehet kockára vele. Ezen nincs mit szépíteni: ha a szerelmes fél nem kell a másiknak, egy ideig nem is tud mellette maradni fájdalom nélkül, ráadásul a vallomás feszélyezett pillanatokat is okozhat. Mindkét személy elveszíthet valakit, akire azelőtt már szerelem nélkül is szüksége volt.
Forrás: www.femcafe.hu