www.nice.hu
Gergye Krisztián, kortárs koreográfus
Meztelen táncosok, érdekesen kicsavart táncmozdulatok varázsolják el a közönséget, közben Ágens hangja hallható a sötétségben - ezt jelenti ugyanis a latin tenebrae szó. A művet Ágens "írta", és énekesként szerepel benne, Gergye Krisztián nevéhez pedig a koreográfia fűződik, ám ő is szerepel a darabban - vele beszélgetett a Nice munkatársa.
- Hogyan határozható meg az előadás műfaja?
- Kortárs táncként vagy kortárs táncoperaként.
- A Tenebrae egy új alkotás, vagy egy átszerkesztett előadás?
- Ez teljes mértékben saját történet, Ágens és az én közös produkciónk, amelyben a mi táncosaink szerepelnek. Először 2002-ben mutattuk be.
- Mit tudhatunk bővebben a darabról?
- Lenyűgöző az egész, két zenész van benne, akik persze élő zenét játszanak, van bejátszott zene is, Ágens pedig énekel. Az egész az érzet befogadására hat. Vagy azonnal megtetszik valakinek, vagy nem. Gyakorlatilag gesztusokból áll, provokatívak a táncelemek, groteszkek a mozdulatok, és a jelmez maga az ember, a meztelenség.
- Hogyan fogadták az emberek az előadást?- Természetes, hogy a kortárs tánc ezen fajtája még nem terjedt el igazán, idő kell hozzá, míg az emberek megismerik és befogadják. De csak pozitív kritikákat kaptam, és 2003-ban a legjobb koreográfusnak járó díjat is megkaptam a Tenebrae-ért.
Akik szeretnék Gergye Krisztián és Ágens tánctársulatainak előadásait megnézni, azoknak türelemmel kell kicsit lenniük, a napokban áll ugyanis össze a nyári program. Addig is egy kis kedvet csinálunk Krisztián ars poeticájával:
"...a tánc formanyelve révén azoknak a belső, eredendően ösztönös mélység-lényeknek (szerep-személyiségek) az elhívása, melyek gyakran csak elnyomva vagy túlzott uralommal, de mindenképpen befolyásolják életünket. Ezen lények felélesztése, az önmagunkkal való, hazugság nélküli kommunikáció elsődleges feltételei, és lehetősége az egyre mélyebbre vezet személyiség-rétegeink megértésének és elfogadásának. A tradicionális jávai filozófia szerint a tánc olyan "isteni" karaktereket elevenít meg, melyek puszta jelenlétükkel közvetíteni képesek az emberi lét értelmét, az ideális emberi létezést. Ezek a lények a szemlélődők számára viszonyulási lehetőségek, meditációs objektumok, melyek tanító, irányadó jelentőségűek lehetnek az ember életében. Míg a néz elsősorban a meditáció szemlélje, addig a táncos (a meditáló) elveszítve személyiségének dominanciáját, magának az isteni lénynek az "edénye" kell, hogy legyen.
A tradicionális jávai tánc az emberi, "civil" érzelmek visszaszorításával ad lehetőséget az isteni idea figurájának megjelenüléséhez. A kortárs jávai tánc formanyelve azonban a legmélyünkben lakozó, elfojtott vágyak, titkos emóciók felszínre hozatalából építkezik.
A jávai tánc sajátos meditációja maga a középút. Az, hogy mennyire tudok belehelyezkedni, tökéletesen megmutatja emberi hibáimat.
A kortárs viszont, a legszélsőségesebb létállapotaimra mutat rá. Azok kiélése és megtapasztalása ad viszonyulási lehetőséget a középpont harmóniájához."
Vivy
Szólj hozzá
- Hogyan határozható meg az előadás műfaja?
- Kortárs táncként vagy kortárs táncoperaként.
- A Tenebrae egy új alkotás, vagy egy átszerkesztett előadás?
- Ez teljes mértékben saját történet, Ágens és az én közös produkciónk, amelyben a mi táncosaink szerepelnek. Először 2002-ben mutattuk be.
- Mit tudhatunk bővebben a darabról?
- Lenyűgöző az egész, két zenész van benne, akik persze élő zenét játszanak, van bejátszott zene is, Ágens pedig énekel. Az egész az érzet befogadására hat. Vagy azonnal megtetszik valakinek, vagy nem. Gyakorlatilag gesztusokból áll, provokatívak a táncelemek, groteszkek a mozdulatok, és a jelmez maga az ember, a meztelenség.
- Hogyan fogadták az emberek az előadást?- Természetes, hogy a kortárs tánc ezen fajtája még nem terjedt el igazán, idő kell hozzá, míg az emberek megismerik és befogadják. De csak pozitív kritikákat kaptam, és 2003-ban a legjobb koreográfusnak járó díjat is megkaptam a Tenebrae-ért.
Akik szeretnék Gergye Krisztián és Ágens tánctársulatainak előadásait megnézni, azoknak türelemmel kell kicsit lenniük, a napokban áll ugyanis össze a nyári program. Addig is egy kis kedvet csinálunk Krisztián ars poeticájával:
"...a tánc formanyelve révén azoknak a belső, eredendően ösztönös mélység-lényeknek (szerep-személyiségek) az elhívása, melyek gyakran csak elnyomva vagy túlzott uralommal, de mindenképpen befolyásolják életünket. Ezen lények felélesztése, az önmagunkkal való, hazugság nélküli kommunikáció elsődleges feltételei, és lehetősége az egyre mélyebbre vezet személyiség-rétegeink megértésének és elfogadásának. A tradicionális jávai filozófia szerint a tánc olyan "isteni" karaktereket elevenít meg, melyek puszta jelenlétükkel közvetíteni képesek az emberi lét értelmét, az ideális emberi létezést. Ezek a lények a szemlélődők számára viszonyulási lehetőségek, meditációs objektumok, melyek tanító, irányadó jelentőségűek lehetnek az ember életében. Míg a néz elsősorban a meditáció szemlélje, addig a táncos (a meditáló) elveszítve személyiségének dominanciáját, magának az isteni lénynek az "edénye" kell, hogy legyen.
A tradicionális jávai tánc az emberi, "civil" érzelmek visszaszorításával ad lehetőséget az isteni idea figurájának megjelenüléséhez. A kortárs jávai tánc formanyelve azonban a legmélyünkben lakozó, elfojtott vágyak, titkos emóciók felszínre hozatalából építkezik.
A jávai tánc sajátos meditációja maga a középút. Az, hogy mennyire tudok belehelyezkedni, tökéletesen megmutatja emberi hibáimat.
A kortárs viszont, a legszélsőségesebb létállapotaimra mutat rá. Azok kiélése és megtapasztalása ad viszonyulási lehetőséget a középpont harmóniájához."
Vivy
Szólj hozzá
Szóljon hozzá!
Kapcsolódó cikkek:
Információ:
