2019. 04. 25. - 10:55
Egerek fogai magyarázhatják meg bölcsességfog problémánkat
Az evolúció során számos faj tulajdonságait ökológiai kölcsönhatások alakítják. Ez érvényes az emlősök fogaira is. Kutatók szerint az egereké például magyarázatot ad arra, miért vannak gondjaink a bölcsességfogunkkal.
Az evolúció során ökológiai kölcsönhatások alakítják egyes fajok jellemzőit – ez elmondható a fogakról is az emlősök esetében. Tulajdonságaik nagymértékben tükrözik a táplálékot, amelyeket az adott fajok fogyasztanak.
A tudósok hosszú ideje feltételezik, hogy a genetikai és fejlődési kölcsönhatások befolyásolhatják a fajspecifikus tulajdonságokat is.
A Helsinki Egyetem Biotechnológiai Intézetének kutatói most kimutatták, miként hat a fejlődés a fogak evolúciójára - egyszerű fejlődési modellt dolgoztak ki a fogak számos fajra kiterjedő vetületeinek előrejelzésére. Eredményeiket a Nature szaklapban közölték.
Az egerek fogai magyarázatot adhatnak az ember bölcsességfogaira is
A tanulmányban az evolúciós fejlődési biológia területén Kathryn Kavanagh, Jukka Jernvall és Alistair Evans először egerek őrlőfogainak fejlődését kísérte figyelemmel.
Az emberi fogakhoz hasonlóan az egerek őrlőfogai előről hátrafelé fejlődnek, vagyis először az első jelenik meg, majd pedig a hátsók az állkapocs mentén. Normális esetben az utolsó őrlőfog, amely kialakul, a bölcsességfog.
A tenyésztett egér kísérletek a fogak terén azt mutatták, hogy a hátsó őrlőfogak mérete és száma az előzőleg létrejött, elindult őrlőktől függ. A gátló kaszkádnak nevezett mechanizmus úgy működik, mint egy reteszelő, mely kumulatívan növeli a fogak méretbeli különbségeit az állkapocs mentén.
Kísérleteik számszerűsítésével a kutatók egy egyszerű matematikai modellt állítottak elő, amelyet a többi egér- és patkányfaj fogai esetében a viszonylagos méret és szám előrejelzésére használtak.
A modell pontosan előrejelezte a fogak arányait és számát, s az az érdekesség is kiderült, hogy a második őrlőfog a teljes moláris terület egyharmadát teszi ki, függetlenül a fajspecifikus őrlőfog-aránytól.
A kutatás rámutatott arra, hogy a fejlődés molekuláris szabályozásának tanulmányozása során most már lehetőség van annak meghatározására, miként befolyásolja a fejlődés az evolúciót. S ugyanez segíthet megmagyarázni, miért van az embereknek gondjuk a bölcsességfogukkal – a probléma oka valószínűleg a gyenge gátló kaszkádban rejlik, mely lehetővé tette az utolsó őrlőfog kifejlődését az állkapocsban, noha az már túl kicsi.
László Adrienn
