Fogunkban rejlik a Naphoz való viszonyunk

Fogainkban rejlik a Nap és az emberiség igen fontos, ám törékeny kapcsolata. Kutatók rájöttek arra, hogy a fogzománc alatt megtalálhatók a nyomok, melyek az evolúcióval és migrációval kapcsolatos kérdésekre választ adnak.

A McMaster Egyetem kutatócsoportja francia és Quebec-i kollégákkal együtt dolgozva felfedte a módszerben rejlő lehetőséget a Current Anthropology szaklapban.

Az emberi dentin hordozza a D-vitamin hiány előéletét

„Nagyon izgalmas az egész, hiszen mostanra bizonyított forrásunk van, melyből végleges és határozott válaszokat kaphatunk az emberi populációk korai mozgásaira, illetve körülményeikre vonatkozóan” – fejtette ki Megan Brickley antropológus, az említett szaklap, illetve a Canada Research Chair in the Bioarchaeology of Human Disease vezető szerzője.

A kutatók először 2016-ban állapították meg, hogy a dentin – az anyag, mely a fog nagyrészét képezi – hordozza a tartós D-vitamin hiány, avagy angolkór előéletét.

Súlyos hiányosság időszakában a dentin új rétegei nem képesek ásványosodni, s mikroszkopikus méretű markerek maradnak hátra, melyekből a kutatók úgy olvashatnak, akár a fák évgyűrűiből.

Ezek a markerek képesek mesélnek az emberi alkalmazkodásról, arról, hogy a korai ember az egyenlítőn levő afrikai részekről alacsonyabb fényviszonyok közé vándorolt – mindez megmagyarázza a bőr pigmentációban történt változást, hogy több napfényt legyen képes átalakítani anyagcserével.

Arról is árulkodnak, miként károsította csendben az ember egészségét lassacskán a beltéri életmód.

Mostanáig nem volt rá mód, hogy a tudósok feltérképezzék a D-vitamin hiány alakulását az idők során. Ám ahogyan az ősi-, illetve a modern fogak mintáit összevetik, a módszert értékes lehet a fogak állapotának megértésére, mely probléma ma több mint 1 milliárd embert érint.

Kapcsolódó cikk:

Csendes gyilkosok a foggyökerek?

Visszahúzódó íny? Van természetes megoldás

B.A.