Az Operabálban kicsit királylánynak érzi magát az ember!-interjú Szabó Patríciával

- Hányadik alkalommal vett részt az Operabálon és mi a véleménye róla?

- Nem először voltam már Operabálon, tavaly viszont kihagytam, mert nem voltam itthon. Szeretem, mint rendezvényt magát, hisz egyrészt nőként nagyon jó kiöltözni, kicsit királylánynak lenni, másrészt különleges, hogy picit másokkal is találkozik az ember, mint a hétköznapokban. Maga az Operaház, mint épület is csodálatos, ami pompás fényt ad az estének. Ez egy különleges éjszaka minden évben, egyszer a Bécsi Operabálra is kíváncsi lennék.

- Úgy tudom, Becker Beatrice ruhakölteményét viselte. Mi a története, jellegzetessége?
- Becker Beatrice ruháját egy igazán stílusos Cartier-táskával egészítettem ki, ami karkötő is egyben. Beatrice eleve rám "alkotta" a ruhát, figyelembe véve az egyéniségemet és habitusomat. Ez egy festett selyem anyag, amit a tervező alkotott és minden egyes csillogó követ maga varrt fel rá. Szerintem egy igazi haute couture

ruhában az ember sokkal "ünnepibbnek" érzi már eleve saját magát is. Számomra fontos volt, hogy ne csak különleges legyen a ruha, de még mozogni is tudjak benne. A frizurámat egyébként a Perényi szalonból Renáta készítette, nem volt egyszerű dolga, mert tetemes mennyiségű hajjal rendelkezem. Harminc csattnál jóval többet használt fel a kontyomhoz, köszönet a kitartásáért és fantáziájáért.

- Férfi kísérő nélkülérkezett a 15.Budapesti Operabálra. Miért?
- Horváth Évával érkeztem a bálba, ahogy előző héten a Story magazin Ötcsillag díjára is. Gyakran jelenünk meg eseményeken együtt, hisz egyrészt barátnők is vagyunk, másrészt pedig remekül szórakozunk együtt. Így volt ez az Operabál éjszakáján is.

- Hogy ízlett az operabál különleges menüje?
- Igazi kulináris élmény volt a menü, ám volt valami, ami még exkluzívabb volt. Ez pedig a páholyunkban felszolgáló pincér, János volt, aki kedvességével és figyelmességével teljesen levett bennünket a lábunkról. Igazi kincs volt, aki Gyöngyösről érkezett.