Jövőnk öröksége - Az európai örökség megőrzése

A Hagyományok Háza az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával

Jövőnk öröksége XX. → XXI. címmel közel 220 millió forint összköltségvetésű projektet valósít meg 2011 áprilisáig. A projekt célja a szellemi kulturális örökség megőrzése és átörökítése XXI. századi technológiával, illetve a népi kultúra széleskörű terjesztése, népszerűsítése. Az előkészítő munkák után a projekt most újabb szakaszához érkezett. A támogatásnak köszönhetően elkészült a Hagyományok Házában a folklórfelvételek digitalizálásának központi helyisége, amely könyvek, lemezek, a Táncházarchívumban összegyűjtött anyagok tárolása mellett a Jövőnk öröksége projekt új munkatársai számára jelent munkahelyet. A digitalizálás első eredményei hamarosan kézzelfoghatóvá válnak a szakma mellett a folklór iránt érdeklődő nagyközönség számára is, hiszen júniusban megjelennek az Utolsó Óra keretében rögzített, 50 részesre tervezett CD-sorozat első darabjai.

Magyarországon a XIX. század végétől kezdve történik tudományos igénnyel a magyar népi kultúra feltérképezése. A magyar népdalok leghíresebb gyűjtőit, Kodályt és Bartókot követően Lajtha László, Martin György, valamint tanítványaik és követőik folytatták a folklór gyűjtését. A '70-es években kibontakozó táncházmozgalom komoly lökést adott a gyűjtésnek, így napjainkra óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel. A XX. század technikai színvonalán rögzített archiválási módok azonban nem időtállóak. Számos gyűjtemény ma már nagyon rossz állapotban van, ezeket meg kell menteni a legkorszerűbb archiválási technológiák segítségével.

A Jövőnk öröksége projekt első lépése a Hagyományok Háza tulajdonában levő, több mint 150 gyűjtés bővítése további gyűjtemények megvásárlásával. A táncházmozgalom jelentős személyiségei (többek közt Árendás Péter, Nesztor Iván, Kerényi Róbert, Stoller Antal, Lányi György, Vavrinecz András) adták már át az általuk gyűjtött zene- és táncanyagot, az összegyűjtött ereklyéket, így mindez eljuthat a szélesebb közönséghez is.

A projekt második lépése a népzene-, néptánc- és egyéb analóg folklórfelvételek digitalizálása. A projekt harmadik lépése a közzététel. A nagyfelbontású, digitalizált és feldolgozott felvételek könnyebben kezelhető, interneten is közzétehető formátumokra konvertálva kerülnek a világhálóra. A Hagyományok Háza a projekt keretében kialakít egy klimatizált és tűzvédelmi szempontból is megfelelő raktárat, ahol a digitális adathordozók optimális körülmények között tárolhatók.

A projekt másik nagy eredménye a kilencvenes évek végén létrehozott Utolsó

Óra-program eddig ki nem adott gyűjtéseiből készített reprezentatív CD-sorozat megjelentetése (50 új CD egységes sorozatként, 1000-1000 példányban). Elkészül további hét új szakkönyv a folklórgyűjtések ismeretterjesztő és oktatási célú feldolgozásának eredményeként. A kiadványokból 350 példány az Európában működő nagyobb könyvtárakba, zeneiskolákba és folklórarchívumokba jut el.

A Hagyományok Háza

Az intézményt 2001. január elsején alapította a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. A nemzeti intézmény célja a Kárpát-medencei néphagyomány ápolása és továbbéltetése. A Hagyományok Háza a népművészet országos központjaként olyan irány-, példamutató és egyben szolgáltató intézmény, amely a néphagyományt a maga komplexitásában mutatja be az érdeklődő nagyközönségnek és a szakmabelieknek egyaránt.

A Hagyományok Háza ad otthont az 1951 óta működő Magyar Állami Népi Együttesnek, de befogadó intézményként is működik: rendszeresen láthatók színpadán hazai és határon túli táncegyüttesek, zenekarok előadásai. Az intézmény aktív memóriája a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ. Munkatársai azon dolgoznak, hogy a kezdetektől napjainkig Magyarországon felhalmozott, a Kárpát-medence mellett távolabbi tájak etnikumaitól is összegyűjtött folklórkincset (főként a népzene- és néptáncgyűjtéseket) a korszerű digitális technika és az internet igénybevételével mindenki számára hozzáférhetővé tegyék.

A Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. Tevékenységei: tanfolyami oktatás, ismeretterjesztő gyermekprogramok, konferenciák szervezése, pályázatok lebonyolítása, kiállítások rendezése, kiadványok készítése, a kortárs kézművesek alkotásainak minősítése.

Az Utolsó Óra program

A program ötlete Kelemen László zeneszerző, népzenésztől származik, aki a Fonó Budai Zeneház segítségével indította el a gyűjtést. A program szakmai támogatását a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum vállalta magára. Erdélyből 46, Felvidékről 25, a központi, „kismagyarországi" területről 41 zenekar vett részt a teljes Utolsó Óra gyűjtésben, 1997 szeptembere és 2001 karácsonya között. A gyűjtés zenéjét 1271 CD-n rögzítették, kb. 1250 órányi tiszta terjedelemben, ez becsülten kb. 23 000 dallamot jelent. Az Utolsó Óra a XX. század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése lett.

Mivel egy-egy faluban nemcsak magyarok élnek, és az egyes népcsoportok zenéje nagyban hatott egymásra, a gyűjtés során a nemzetiségek zenéjét is rögzítették. Így kerültek a gyűjteménybe román, cigány, szász, zsidó, szlovák, lengyel, ruszin, hucul, szerb, horvát, bunyevác, sokác dallamok is.

Az Utolsó Óra program ugyan lezárult, de a munka most is folyik: a zenekaronként 10-15 CD-nyi anyag a tudományos kutatás rendelkezésére áll. További cél, hogy a népzenét kedvelő közönség megismerhesse az anyag legjavát, továbbá, hogy élvezetes, új zenei anyagot kapjanak a táncházak is. Ezért 1998 és 2004 között a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház 18 CD-t adott ki az Új Pátria névre keresztelt sorozatban. 2010-ben az Utolsó Óra gyűjtésből 50 CD-nyi válogatás jelenik meg kedvcsinálónak a Norvég Finanszírozási mechanizmusok támogatásával, a Jövőnk Öröksége projekt keretében.

A jövőnk Öröksége - Hagyományok Háza

-GG-