Bakteriális és a vírusos fertőzés – tudjuk, miben különbözik?
Számos dolog van, amelyben hasonlít egymásra egy bakteriális és egy vírusos fertőzés – sokan nem is foglalkoznak azzal, miben mások mégis. Pedig több szempontból is érdemes.
Ha megfázunk, lebetegszünk, alighanem csak kevéssé érdekel bennünket, vajon éppen vírusos, vagy bakteriális fertőzést kaptunk-e el, a lényeg az, hogy szenvedünk tőle. Legfeljebb annyiban izgat minket a dolog, hogy elkaphatja-e más is tőlünk a betegséget, mehetünk-e dolgozni vagy iskolába.
Mindkét fertőzés típust mikróbák okozzák, baktériumok és vírusok – és az alábbi módokon terjednek:
-Köhögés és tüsszögés
-Kapcsolatba kerülés fertőzött emberekkel, különösen csókon és szexuális kapcsolaton keresztül.
-Szennyezett dolgokon át, például élelmiszeren vagy vízen keresztül
-Fertőzött élőlényekkel kapcsolatba kerülve, beleértve a háziállatokat, rovarokat, bolhákat, kullancsokat
Vírusok - köhögéssel, tüsszögéssel, fertőzött emberek érintésével terjednek
A mikróbák akut fertőzéseket okoznak, amelyek rövidtávúak. Krónikus fertőzéseket, melyek hetekig tarthatnak, hónapokig, de akár egy életen át is. Látens fertőzéseket is produkálhatnak azonban, melyek először nem váltanak ki tüneteket, de újra aktiválódhatnak hónapokkal vagy akár évekkel később…
A vírusos és a bakteriális fertőzések egyaránt okozhatnak enyhe, mérsékelt és súlyos betegségeket.
S noha a baktériumok és a vírusok túlságosan picik ahhoz, hogy szabad szemmel, mikroszkóp nélkül láthassuk őket, legalább annyira mások, mint a zsiráf és az aranyhal…
A baktériumok viszonylag bonyolult összetételűek, egysejtű lények, merev fallal és vékony, gumiszerű membránnal, mely a folyadékot veszi körül a sejt belsejében. Reprodukálják magukat.
Leletek szerint legalább 3,5 milliárd éve léteznek, túlélik a legkülönbözőbb körülményeket, beleértve az extrém hideget és meleget, a radioaktív hulladékokat, az emberi testet.
Legtöbbjük ártalmatlan, egyesek kifejezetten segítenek, például az ételeink megemésztésében – elpusztítva a betegséget okozó mikróbákat, harcolva a rákos sejtek ellen és létfontosságú tápanyagokat biztosítva. A baktériumoknak csupán kevesebb mint 1 százaléka okoz betegséget az embernél.
A baktériumok nagyobbak a vírusoknál
A vírusok apróbbak: közülük a legnagyobb is kisebb, mint a legeslegpirinyóbb baktérium. Csupán egy fehérje borítással rendelkeznek, és genetikai anyagból levő „kabáttal”, amely lehet RNS vagy DNS. A baktériummal ellentétben a vírusok nem tudnak befogadó test nélkül túlélni.
Csupán úgy tudják reprodukálni magukat, hogy sejtekhez csatolódnak. A legtöbb esetben, „újraprogramozzák” a sejteket, hogy új vírusokat hozzanak létre, amíg a sejtek megtörnek és elpusztulnak. Más esetekben a normál sejteket rosszindulatú vagy rákos sejtekké alakítják.
A baktériumokkal ellentétben a legtöbb vírus betegséget okoz, s meglehetősen specifikusak abban a tekintetben, mely sejteket támadják meg. Példának okáért, bizonyos vírusok a máj sejtjei ellen indulnak, a légutakat célozzák meg vagy a vért. De az is lehet, hogy a baktériumokat támadják.
Mindenképpen konzultálnunk kell orvosunkkal, ha tudni akarjuk, bakteriális vagy vírusos fertőzésünk van-e, s mire számíthatunk.
B.A.
