Elégtelen a magyar fiatalok fogászati műveltsége!
.jpg)
A középiskolások 46,16%-nak fogászai egészségműveltsége az elégtelen vagy problémás kategóriába tartozik egy 2018-ban végzett magyarországi kutatás szerint! És mi van az egyetemistákkal?
Az 550 főt bevonó, a Szegedi MTA Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért Dél-Alföldön Alapítvány III. Díját kiérdemelt vizsgálatból meglepő dolgok derültek ki az egyetemisták és a középiskolások fogászati egészségműveltsége tekintetében.
Fogászati Egészségműveltség. Az meg mi?
A fogászati egészségműveltség fejlettségi szintje határozza meg az egyén szájhigiéniáját, általános egészségi állapotát.
Miért fontos a téma nekünk, magyaroknak?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján a 65 év felett teljes fogatlanságban szenvedők arányának 25% alatt kellene lennie. Magyarországon ez több mint 50%. A problémák már gyermek és ifjúkorban kezdődnek.
Mit gondol erről a szakértő?
„Az egyik probléma a kisgyermekkorban, hogy a szülők egy része nincs tisztában azzal, hogy a tejfogak ápolása is fontos. Sokan azt gondolják, hogy minek ápolni, hisz úgyis kiesik és jönnek az újak. A rossz állapotban lévő tejfog elhalhat, körülötte gyulladás alakulhat ki az állcsontban és a maradó fogcsíra is megsérülhet. Nem beszélve arról, hogy ebben a korban lehet igazán beépíteni a fogmosás szokását a napi rutinba. Csak kevesen tudják, hogy a fogszuvasodás kialakulásának legfőbb oka a baktériumok által termelt szerves savak hatása, a fogkő pedig elmeszesedett lepedék. Ezeket el kell távolítani, hogy a fogazat hosszú távon egészséges maradjon.
Az egyén személyes adottságai mellett a fogászati egészségműveltség lesz meghatározó a későbbi fogatlanság megelőzésének szempontjából, hogy ne kelljen idő előtt protézist, műfogsort viselni.”
Dr. Szabó László (Fixfogsor Fogászati Rendelő)
Mi a gond az oktatással?
A nők fogászati egészségműveltségi szintje magasabb, mint a férfiaké. Az iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy azoknak, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek, fejlettebb a fogászati egészségműveltsége.
Dohányzás, alkohol és kábítószer hatása a fogazatra
A dohányzás káros hatásaival többségében tisztában vannak a fiatalok, viszont arányaiban kevesebben tudták, hogy az alkohol és a kábítószerek negatívan befolyásolják a megfelelő szájhigiénia kialakulását.
Az egyetemisták kb. kétharmada (68,66 %) mos naponta kétszer fogat. A középiskolásoknál ez az arány magasabb (83,78 %).
Nem használjuk kellően az fogköztisztító eszközöket!
Csak akkor megyek fogorvoshoz, ha fáj!
Az egyetemisták kb. negyede, a középiskolások mintegy 10%-a csak akkor keresi fel fogorvosát, ha fáj a foga. Az eltérés oka abban kereshető, hogy a középiskolások évente kötelező fogászati szűrésen vesz részt. A fogorvoshoz járás gyakoriságából és az alacsony prevenciós órák számából arra következtethetünk, hogy a fogorvosok pácienseik egy jelentős hányadával nem, vagy csak nagyon ritkán találkoznak, így nehezebben tudják végezni prevenciós, megelőzést segítő tevékenységüket.
Fogászati ismeretekből: Elégtelen!
A fogászati ismeretek tekintetében elmondható, hogy az egyetemisták fogászati ismereteinek szintje megfelelő, csak 11,2 %-nak hiányosak a fogászati ismeretei. Ezzel szemben a középiskolásoknál jóval magasabb azok aránya, akiknek elégtelen vagy problémás a fogászati ismereteinek szintje (46,16%).
Honnak kaphatnak a fiatalok hiteles információkat?
Egészségnevelés útja:
