2019. 09. 30. - 10:35
Rosszul hat a túlzott sport az agykapacitásra?
A sportot sem szabad túlzásba vinni – régóta figyelmeztetnek erre a kutatók, most azonban egy tanulmány is állítja: kimerültség és csökkent kognitív kontroll lehet a túl sok sport eredménye, amely kiégéshez vezethet.
Nem kevés ember éli ki magát és vezeti le a mindennapi stresszt a sportban - amivel nincs is semmi gond. A túlzásokkal azonban igen.
A Current Biology szaklap közelmúltban megjelent tanulmányából kiderül, hogy kimerültséget, csökkent kontrollt válthat ki a túlzásba vitt sport, amely hozzájárulhat a kiégés szindróma jelentkezéséhez.
A kutatók felfedezték, hogy ártalmas lehet, ha valaki túl sokat mozog, teljesítménye pedig romlik. Az intenzív testedzés nagymértékű fáradtsággal jár és ártalmas lehet az agyi kapacitásra, különösen a kognitív kontrollra.
Csökkent teljesítményhez és kiégéshez vezethet a túlzásba vitt sport
Mathias Pessiglione és a francia Inserm Kutatási Intézetből származó csapata kifejtette: arra voltak kíváncsiak, mi az oka a sportolók körében ismert „túlzott edzés szindrómának”, melyet mérsékelt sportteljesítmény és intenzív kimerültség jellemez.
Az ettől szenvedő sportemberek hajlamosak különféle termékekhez nyúlni, amelyektől azt várják, hogy visszaállítják teljesítményüket.
A kutatók leszögezték, hogy első feltevésük helyes, vagyis a túlzott sport okozta fáradtság hasonló a mentális erőfeszítések okozta fáradtsághoz. Ennek teszteléséhez a kutatócsoport 9 hetet töltött 37 triatlonista társaságában, akiket két csapatra osztottak.
Az első csapat a „szokásos” magas szintű képzésen esett át, míg a második a utolsó három hétben kiegészítő képzésen is részt vett, s ezek az edzések átlagosan 40 százalékkal tartottak tovább az átlagosnál.
A kutatók rávilágítottak, hogy a túlzott fizikai aktivitás az oldalsó prefrontális kéreg - a kognitív kontroll kulcsfontosságú régiója - csökkent aktivitásához vezet, hasonlóan a mentális erőfeszítések során megfigyelthez.
Az agyi aktivitás csökkenése összefüggésbe hozható volt az impulzív döntéshozatallal, melynek keretében a rövid távú kielégítés elsőbbséget élvezett a hosszú távú célokkal szemben.
Az élsportolók körében ez az impulzivitás azt eredményezi, hogy a kör kellős közepén lassuljanak le, vagy feladják a versenyt a megerőltetés okozta fájdalom következtében.
A kutatók úgy vélik, a fáradtság és a csökkent kognitív kontroll a „kiégési szindróma” első lépése is lehet, amely természetesen nemcsak a sportolókat érinti, hanem számos embert a különböző szakmai ágazatokban.
László Adrienn
