2020. 02. 11. - 12:00
Sebészet: új megoldások a bőr hegesedésére
Ígéretes új stratégiákat tár fel a sérülések utáni hegképződés, illetve a túlzott hegesedés megelőzésére egy új tanulmány.
A sebek gyógyulása gyakran jár hegesedéssel. Az Oxford Egyetem tanulmánya, melyet a Burns & Trauma szaklap közölt, ígéretes új megoldásokat tárt fel a sérülések utáni hegképződés megelőzésére.
Noha a sebekkel kapcsolatban nem meglepő a hegesedés, előfordulhat ún. hipertróf hegesedés is, mely egy bőrbetegség - túlzott mennyiségű kollagén lerakódása jellemzi. Az eredménye vastag és megemelkedett heg. A hipertróf hegek kialakulásának alapvető mechanizmusai nemigen ismertek.
A Burns & Trauma szaklapban megjelentetett cikk áttekintette a hipertrofikus hegek kezelésének stratégiáit.
A bőr sebgyógyulása három szakaszból áll: gyulladás, proliferáció és regeneráció. Ezen folyamatok rendellenességeiként fordulhat elő hipertrofikus hegképződés. Az ilyen hegesedés gyakorisága 40-94 százalék között mozog, 30-91 százalék közötti az égésből eredő sérülések után.
Új módszerek vannak kilátásban a komolyabb hegek nélküli sebgyógyulásra
A szegényebb országokban az előfordulási arány nagyobb, ami az égési sérülések magas arányát tükrözi.
A hipertróf hegképződés fő kockázati tényezője a nem, az életkor, a genetikai hajlam, a seb mérete és mélysége, az anatómiai hely és a seb mechanikai feszültsége.
Széleskörben elfogadott, hogy a sebgyógyulás teljes ideje a legfontosabb tényező a hipertróf hegek kialakulásának előrejelzésére. A sebnek csupán egyharmadában fejlődik ki hegesedés - amennyiben a gyógyulás 14 és 21 nap között lezajlott. Az esetek 78 százalékában súlyos hegesedés alakult ki, ha a seb 21 nap után gyógyult meg.
A súlyos bőrhegesedés megakadályozására szolgáló bevált terápiák közé tartozik a nyomáskezelés, amelyet régóta tekintenek a hipertrófikus hegesedés alapvető noninvazív kezelésének. Világszerte alkalmazzák, hatékonysága bizonyított. Valószínűleg hatékonyabb, amennyiben a nyomáskezelést a kezdeti sérüléstől számított2 hónapon belül elvégzik.
Az egyéb beavatkozások közé tartozik a szilikon, szteroidok és a lézeres kezelés.
Bár a szilikonterápia hatékonyságát még nem határozták meg teljesen, a szteroidok helyileg történő alkalmazását égési sérülések esetén használják – mint ahogyan ezekről beszámoltak. Állandó bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a megelőzés korai lézeres beavatkozás előnyös lenne mind a hegcsökkentés sebessége, mind a terápiás válasz hatékonysága szempontjából.
Az elsődleges terápiák mellett gyakran alkalmazható az ún. rezekció - a szövetek kivágása - és a sugárzás. A sebészeti megközelítés azonban a heg típusától függ.
A kutatók úgy vélik, hosszú távú eredményekre van szükségünk ahhoz, hogy döntéseket hozhassunk a rezekció vagy a sugárzás orvosi beavatkozásként történő felhasználásáról.
A botulinum toxin A (btxA) gyógyszert széles körben használják kozmetikai célokra, valamint fejfájás és egyéb fájdalmak kezelésére. Használatos azonban a hipertróf hegek kezelésére is.
A kutatók hangsúlyozzák: noha a btxA pozitív hatást gyakorol a hegek megelőzésére, még mindig nem döntöttek a gyógyszer optimális koncentrációjáról a hegek kezelése érdekében. Ez a seb méretétől vagy súlyosságától függhet.
A szakemberek mindenesetre megállapították, hogy a gyógyszer ígéretes, s érdemes tovább vizsgálódni.
A hipertrófikus hegterápia jövőbeni kezelési lehetőségei között szerepel az angiogenezis elleni kezelés, mely gátolja az új erek kialakulását, a zsír graftokat és az őssejt-terápiát. Számos kísérleti vizsgálat folyik az efféle terápiák hatékonyságáról a rendellenes szövetképződés csökkentésére.
László Adrienn
