2021. 01. 05. - 11:25
Vérrögök nagyobb esélyéhez köthető a visszér?
A kusza kék visszerek, melyek az életkor előrehaladtával egyre inkább megjelenhetnek a lábakon, a nem túl esztétikus látványnál nagyobb veszélyt rejthetnek.
A visszér nem esztétikus – hiszen a lábak tele vannak tekergő, kékes-lilás erekkel, melyek színe a bőrön is átüt.
Nem ez azonban a legnagyobb probléma a visszerek jelentkezésével. Egy tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy megnövelhetik a veszélyes vérrögök képződésének kockázatát.
A mélyvénás trombózis (DVT) néven ismert probléma sokak számára ismerős lehet – nos, a lábakban előforduló vérrögök ezt az életveszélyes állapotot is kialakíthatják, amennyiben a tüdőbe vagy a szívbe jutnak – állapították meg tajvani kutatók.
„A visszér nem csupán kozmetikai vagy tüneti probléma. Súlyos betegségek kockázatának emelkedésével is összefüggésbe hozható” – mondta dr. Shyue-Luen Chang, vezető kutató, a taoyuani Chang Gung Kórház bőrgyógyászati osztályának értani szakértője.
Kutatók szerint nagyobb a vérrögök esélye súlyos visszeresség esetén
A visszeres betegeket gyakran kell ellenőrizni, s fontos állapotuk korai kiértékelése is – tette hozzá a szakember.
Tanulmányukba a kutatók több mint 425 ezer embert vontak be, felüknél jelen volt a visszér. A kutatócsapat rájött, hogy esetükben 5,3-szor nagyobb a mélyvénás trombózis esélye.
Hogy a visszér okozza-e a rögöket, vagy azok egyébként is kockázatot jelentenek-e számukra, egyelőre nem tisztázott – több kutatásra van szükség, mert ez a tanulmány nem bizonyítja, hogy a visszerek vérrögöket okoznának.
Fontos a visszér és az egészséget veszélyeztető betegségek közötti lehetséges összefüggések felderítése.
A kutatók egyébként a tüdőembólia (PE – tüdőben levő vérrögök), illetve a láb artériák beszűkülésének fokozott kockázatának tendenciáját is megállapították a visszérbetegek körében, ám nem tudták megmondani, hogy a visszér vajon valóban reális rizikó-e ezen állapotok esetében.
Ehhez a tanulmányhoz Chang és kollégái a Tajvani Nemzeti Egészségügyi Biztosítási Program adatait használták, 2001 és 2013 között, a páciensek állapotát pedig 2014-ig követték nyomon.
A tanulmány egyik gyengesége azonban, hogy nem tartalmazott információkat azokról a betegekről, akik nem kerestek fel orvost. Vagyis, a felfedezések csak azok rizikójára vonatkoznak, akik súlyos visszerességgel küzdöttek és orvoshoz kellett fordulniuk.
Dr. Maja Zaric, a New York-i Lenox Hill Kórház intervenciós kardiológusa megjegyezte: tekintettel arra, hány ember szenved visszértől, több kutatásra van szükség a vénák gyulladásra és vérrögképződésre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Értékelni kell a kapcsolatot a súlyos visszeresség és a mélyvénás trombózis között is.
A tanulmányt a Journal of the American Medical Association közölte.
László Adrienn
