A Dunántúl étkezési szokásai

A Balaton környékén sok jóízû hal található a legismertebb a balatoni fogas, mely hófehér és ízletes húsával világhírûvé vált. A Dunántúl nyugati részén terül el az Õrség. Vas és Zala megyei községekben szokásaik és táplálkozásuk nagyon eltérõek. Hétköznapokon egyszerû és takarékos ételeket készítenek. Reggelire gyakran ettek levest, ami olcsó és laktató volt-(savanyú leves, káposztaleves). Délben kétféle ételt fogyasztottak valamilyen levest mindig (bablevest, gulyáslevest, tejfölös aszaltszilvalevest) mellé valamilyen tésztafélét ettek, pl. mácsikot ami kifõtt tészta, kelt rétes, és pogácsa. A vacsorát nyáron aludttejjel fejezték be, télen pedig fõtt aszalt gyümölccsel. A vasi emberek sok tejet és tejes ételt ettek, viszont Zalában inkább gombát és gombás ételeket részesítették elõnyben. Ezen a vidéken az ételek egy részét tökmagolajjal készítették, melyet otthon házilag sajtoltak. Jellegzetes szokás volt országunk nyugati vidékén a paszita, ami a keresztelõi lakomát jelentette. Ez délutántól másnap reggelig tartott, és hagyományos étrendje van: Tyúkhúsleves, azaz Tikleves, fõtt tikhús paradicsom vagy zsemlemártással, rétes (mákos, diós, túrós, stb.), sült hús (sertés, baromfi, vagy borjú), köret, aprósütemény és fumu. A fumu feldíszített baba alakú kalács, amit a keresztszülõk vittek ajándékba. A somogyi ember legfontosabb ételei gabonafélékbõl készülnek. Somogyban készítenek kelesztetlen sült tésztákat is, a lisztet, vizet és a sót összegyúrják, és lepénynek kisütik. A krumpligánica: liszttel kevert fõtt burgonya, hagymás zsíron átsütve.

csibe
Szólj
hozzá hazánk tájegységeinek étkezéseihez