2020. 10. 06. - 10:50
A jövő fogászata - Áttörés a regeneratív fejlesztés terén
A sejtek felépítésével és a fogak növekedésével kapcsolatos új ismeretek felgyorsíthatják a regeneratív fogászat fejlesztését, beleértve a sérült fogak biológiai terápiáját és a fogérzékenység kezelését.
Komoly áttörés lehetőségét jelentheti a jövő fogászatára nézve, hogy új ismeretekre tettek szert a kutatók a sejtek felépítésével és a fogak növekedésével kapcsolatban.
Ezek az ismeretek lényegesen felgyorsíthatják a regeneratív fogászat fejlesztését, így a sérült fogak biológiai terápiáját és a fogérzékenység kezelését is.
A tanulmányt a Karolinska Intézet kutatói közölték a Nature Communications szaklapban.
A fogak egy összetett folyamat révén fejlődnek ki - ennek során a lágyrész a hozzá kötődő idegekkel és erekkel három különböző típusú keményszövettel kapcsolódik össze egy funkcionális testrészben.
Áttörést jelenthetnek a jövő fogászatát tekintve az új ismeretek
Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megmagyarázzák, a tudósok gyakran használják modellként az egerek metszőfogát, mely folyamatosan növekszik és meg is újul az állat egész élete során.
Annak ellenére azonban, hogy az egér metszőfogát gyakran vizsgálták a fejlődési összefüggések tanulmányozásakor, számos alapvető kérdés maradt megválaszolatlanul a különféle fogsejtekkel, őssejtekkel, illetve azok differenciálódásával és sejtdinamikájával kapcsolatban.
A Karolinska Intézet, az osztrák Bécsi Orvostudományi Egyetem és az amerikai Harvard Egyetem kutatói egysejtű RNS-szekvenálási módszer és genetikai nyomon követés segítségével mostanra azonosították és jellemezték az egérfogak, valamint a cseperedő fiatal és felnőtt emberi fogak összes sejtpopulációját.
„Az őssejtektől kezdve a teljesen differenciálódott felnőtt sejtekig képesek voltunk megfejteni az odontoblasztok differenciálódási útvonalait, amelyek a dentint - a péphez legközelebb eső kemény szövetet - és az ameloblasztokat eredményezik, amelyek pedig a zománcot képezik” – fejtette ki a tanulmány utolsó szerzője, Igor Adameyko, a Karolinska Intézett Élettani és Farmakológiai Tanszékén, valamint a társszerző, Kaj Fried a Karolinska Institutet Idegtudományi Tanszékéről.
„Olyan új sejttípusokat és sejtrétegeket is felfedeztünk a fogakban, amelyek szerepet játszhatnak a fogérzékenységben” – hangsúlyozta Fried.
Egyes leletek megmagyarázhatják a fogak immunrendszerének bizonyos bonyolult aspektusait, mások új megvilágításba helyezik a fogzománc képződését - amely a szervezetünk testünk legkeményebb szövete.
„Reméljük és hisszük, hogy munkánk képezheti új megközelítésének alapját a holnap fogászatában. Pontosabban, felgyorsíthatja a regeneratív fogászat gyorsan bővülő területét, a sérült vagy elveszett szövet pótlására szolgáló biológiai terápiát” – emelték ki a kutatók.
Az eredményeket a szakemberek nyilvánosan is hozzáférhetővé tették, interaktív, felhasználóbarát atlaszok formájában, mely az egér és az emberi fogait mutatja be.
Bíznak abban, hogy ez hasznos erőforrás lesz nemcsak a fogbiológusok, hanem regeneratív biológia iránt érdeklődők kutatók számára is.
László Adrienn
