2022. 06. 23. - 09:50
Az anya ínybetegsége összefügghet a koraszüléssel
Azok a nők, akiknek koraszülésük volt, nagyobb eséllyel szenvednek fogínybetegségben, mint akik időre hozták világra csecsemőjüket – állapították meg a kutatók.
Nagy eséllyel fogínybetegségük van azoknak a kismamáknak, akiknél koraszülés történik - mutatott rá az Európai Parodontológiai Szövetség (EFP) által szervezett EuroPerio10-en, a világ vezető parodontológiai és implantációs fogászati kongresszusán bemutatott kutatás.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a koraszülésen átesett anyáknál nagyobb az egészségtelen szájüregi mikrobák előfordulása.
„Megfigyeltük, hogy a koraszülést átélt nőknél gyakrabban volt jellemző a gyulladt íny, fog körüli zsebek és a fog körüli tartószövet elvesztése, mint azoknál a társaiknál, akik időre hozták világra a gyermeküket - mondta dr. Valentin Bartha, a tanulmány szerzője, a németországi Heidelbergi Egyetemi Kórház munkatársa. - Ha bebizonyosodik, ezek az eredmények hatással lehetnek a koraszülés megelőzésére, ami egyébként a születések 10 százaléknánál fordul elő, a perinatális halálozások 75 százalékáért, valamint a gyermekek fejlődési rendellenességeinek több mint 50 százalékáért felelős.”
A fogágygyulladást - amelyet ínybetegségnek is neveznek -, mikrobiális fertőzés váltja ki.
Nagy eséllyel fogínybetegségük van azoknak a kismamáknak, akiknél koraszülés történik
Vörös, vérző és gyulladt – olykor duzzadt - ínygyulladással (gingivitis) kezdődik, ez a szervezet válasza a fogaknál tapasztalható egészségtelen baktérium-felhalmozódásra. A krónikus gyulladás a fogak körüli zsebek és rések kialakulását, a fogakat tartó szövetek és csontok pusztulását válthatja ki, végül fogvesztést okozhat.
Az új vizsgálat a szájüregi gyulladást és a mikrobákat hasonlította össze a koraszülött (37. terhességi hét előtt) és az időben szülő nőknél. Összesen 77 nőt vettek fel a vizsgálatba a szülés utáni első hat napon. Közülük 33-nak koraszülése, 44-nek pedig normál idejű szülése volt.
A kutatók információkat gyűjtöttek az életkorról, a dohányzási szokásokról, az egészségügyi állapotról és a szedett gyógyszerekről, a szüléskori terhességi korról és a születési súlyról.
Az ínygyulladás értékeléséhez a szakemberek minden egyes fog körül négy helyen osztályozták az ínyvérzést. Megvizsgálták a zseb mélységét és a tapadás elvesztését hat helyen, minden fog körül.
„A fogak körüli gyulladás következtében a támasztószövetek véglegesen leválnak a fog felszínéről. Ha egy szondát 3 mm-nél nagyobb távolságra lehet behelyezni a fog mentén, akkor ezt patológiás zsebnek nevezik” – magyarázta dr. Bartha.
A plakkmintákat a fogak felszínéről gyűjtötték, s azoknál, akiknél 3 mm-nél nagyobb szondázási mélység volt tapasztalható, a fogíny alól is vettek mintát a száj különböző helyein. A kutatók ezután 16S rRNS génszekvenálást alkalmaztak a baktériumfajok azonosítására, genetikai információik alapján.
A normál idejű szülésen átesett nőkhöz képest a koraszülést megélt nőknél jelentősen nagyobb volt a kötődési veszteség, nagyobb arányban voltak jelen a zsebek mélységei, amelyek 4 mm-esek vagy nagyobbak voltak, s a szakemberek különböző baktériumpopulációkat találtak a fogakon és a fogak alatt.
„Kiderült, hogy a koraszülött anyák nagyobb valószínűséggel veszítették el a fogak körüli támasztószöveteiket, nagyobb arányban vannak jelen a fogaknál mély zsebek és egészségtelen szájbaktériumok, mint azoknál, akik normál időben szültek. A születési súly jelentősen alacsonyabb volt a fogágygyulladásban szenvedő anyáknál, összehasonlítva őket azokkal, akiknek megfelelő állapotú a szája vagy csak vérző fogínye van, de nincs kóros zsebe (ínygyulladás)” – mondta dr. Bartha.
Megjegyezte: ezen eredményeknek az igazolására azért még nagyobb vizsgálatokra is szükség van.
L.A.
