2021. 11. 23. - 09:50
Az ínybetegség kockázatát is növeli az elhízás
Növeli az elhízás az ínybetegségek kialakulásának rizikóját. Ennek oka, hogy felpörgeti a csontpusztító sejtek növekedését - állapította meg egy új tanulmány.
Meglepő eredményre jutottak a közelmúltban a kutatók. Úgy tűnik, az elhízás emeli az ínybetegségek jelentkezésének kockázatát.
Az elhízás okozta krónikus gyulladás ugyanis olyan sejtek fejlődését idézheti elő, amelyek lebontják a csontszövetet, beleértve a fogakat helyükön tartó csontot – derült ki a Buffalo Egyetem új kutatásából, amely az elhízás és az ínybetegség közötti összefüggés mélyebb megértését tűzte ki célul.
A Journal of Dental Research folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül: az állatkísérletek során megállapították, hogy az elhízásból eredő túlzott gyulladás növeli a mieloid eredetű szupresszorsejtek (MDSC) számát - az immunsejtek azon csoportjáét, amelyek megnövekednek a betegség során, hogy szabályozzák az immunfunkciót.
Az ínybetegség és a fogvesztés kockázatát is növeli az elhízás
A csontvelőből származó MDSC-k különféle sejttípusokká fejlődnek, beleértve az oszteoklasztokat, vagyis a
csontszövetet lebontó sejteket.
A csontvesztés az ínybetegség egyik fő tünete, mely végső soron fogvesztést eredményezhet.
A fogágybetegségnek is nevezett probléma a 30 éves és ennél idősebb felnőttek több mint 47 százalékát érinti.
„Noha egyértelmű kapcsolat van az elhízás mértéke és a parodontális betegség között, az ezen állapotok közötti kapcsolatokat megalapozó mechanizmusokat nem teljesen ismerték eddig a szakemberek” - mondja el Keith Kirkwood, Ph.D., a Buffalo-i Egyetem Fogorvostudományi Iskolájának szájbiológia professzora.
„A kutatás támogatja az elképzelést, miszerint az elhízás során az MDSC-növekedés és a parodontitis során oszteoklasztokká válás kapcsolódik a fokozott alveoláris csontpusztuláshoz. Összességében ezek az adatok alátámasztják a nézetet, hogy a jelentős túlsúly növeli a parodontális csontvesztés kockázatát” – mutatott rá Kyuhwan Kwack, Ph.D., az egyetem szájbiológiai tanszékének posztdoktor munkatársa.
A tanulmány keretében a kutatók két egercsoportot vizsgáltak – az állatok a 16 hét alatt jelentősen eltérő étrendet folytattak: az egyik csoport zsírszegény étrendet kapott, amely az energia 10 százalékát zsírból nyerte, a másik csoport pedig magas zsírtartalmú étrendet, melyben az energia 45 százaléka származott zsírból.
A vizsgálat megállapította, hogy a magas zsírtartalmú diétás csoport elhízott. Több gyulladást és nagyobb MDSC-szintet tapasztaltak a csontvelőben és a lépben, mint az alacsony zsírtartalmú diétás csoport esetében.
A magas zsírtartalmú diétás csoportban jelentősen több oszteoklaszt fejlődött ki és több alveoláris - vagyis a fogakat a helyükön tartó - csont veszett el.
Emellett, az oszteoklaszt-képződéshez kapcsolódó 27 gén expressziója jelentős mértékben megemelkedett abban a csoportban, amelyet magas zsírtartalmú étrenddel tápláltak.
Kirkwood elmondta, hogy az eredmények jobban rávilágíthatnak az elhízással egyidőben kialakuló krónikus, gyulladásos, csontokkal kapcsolatos betegségek hátterében álló mechanizmusokra - így például az ízületi gyulladásra és a csontritkulásra.
L.A.
