2022. 06. 30. - 11:00

Fogínybetegség - Pórul járhatnak, akik a szerencsére bízzák magukat

Fogínybetegség - Pórul járhatnak, akik a szerencsére bízzák magukat

Úgy tűnik, azok az emberek, akik azt gondolják: a szerencse dönti el sorsukat, fokozottan ki vannak téve a súlyos fogínybetegségeknek.

Nem árt óvatosnak lenni azzal, mit gondolunk az egészségünket illetően. Egy új tanulmány most rémutatott: azok, akik úgy vélik, a szerencse vagy a véletlen határozza meg, mi történik velük, nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos fogínybetegségben, mint akik elsősorban saját felelős tetteikben bíznak.
 
A tanulmány eredményeiről az EuroPerio10-en, az Európai Parodontológiai Szövetség (EFP) szervezett parodontológiai és implantációs fogászat világvezető kongresszusán számoltak be a kutatók.
 
„A felismerés, hogy ez a hiedelemrendszer összefügg a szájhigiéniával, arra ösztönzi a fogorvosokat, hogy felmérjék pácienseik érzelmi állapotát és szükség esetén megfelelő pszichológiai ellátásra irányítsák őket – mondta el dr. Sebastien Jungo, a tanulmány vezetője, a Párizsi Egyetem munkatársa.
 
Hozzátette, néhány egyszerű kérdést kell feltenni a pácienseknek. Például: „Ön szerint mi okozza a betegségét?” és „Hogyan lehet ezt kezelni?” A kérdésekre adott válaszok fontosak lehetnek a kezelés betartásának optimalizálása szempontjából.
 
Fogínybetegség - Pórul járhatnak, akik a szerencsére bízzák magukat
Fogínybetegség - Pórul járhatnak, akik a szerencsére bízzák magukat
 
A tanulmány e hiedelmek, a száj egészsége, valamint a társadalmi-gazdasági és pszichológiai tényezők közötti összefüggéseket vizsgálta. A betegeket a hiedelemrendszer szempontjából kulsó vagy belső kontrollal rendelkezők kategóriába sorolták.
 
„Az irányítás helye azt jelenti: milyen mértékben hiszik el az emberek, hogy az életesemények kimenetele a saját cselekedeteiknek köszönhető (ez a belső irányítási hely) vagy olyan tényezőknek, amelyekre csekély befolyásuk van (ez a külső irányítási hely). Például azok a tanulók, akik megbuktak egy vizsgán, könnyebben tulajdonítják az eredményt külső oknak (pl. nehéz vizsga, balszerencse), ha külső az ellenőrzési helyük, de saját hibáiknak vagy munkahiányuknak tulajdonítják, ha belső ellenőrzési helyük van” – magyarázta dr. Jungo.
 
A tanulmányba 79 pácienst vontak be, akik a párizsi Bretonneau Egyetemi Kórházban vettek részt parodontológiai konzultáción. Adatokat gyűjtöttek az életmódjukról (pl. dohányzás) és a társadalmi-gazdasági tényezőkről (jövedelem, iskolai végzettség, családi állapot). A résztvevőkkel kérdőíveket töltöttek ki, hogy meghatározzák a kontroll helyét, a stresszszintet és a depressziós hangulatot.
 
Feljegyezték emellett a plakk kontroll mértékét és a fogak számát. A betegeket megtanították a helyes szájhigiéniai szokásokra, beleértve a fogmosást és a fogselyem használatát.
 
Egy egészséges szájban az íny szorosan illeszkedik az egyes fogak köré. A parodontális betegség a fogakat körülvevő csont tönkremenetelét okozza, ami a fogak körüli mélyebb zsebek kialakulásához, a környező struktúrákhoz való kötődés elvesztéséhez és potenciálisan fogvesztéshez vezet.
 
Egy átlagosan 2 héttel későbbi második konzultáció során a következő felméréseket végezték el, amelyek az ínybetegség súlyosságát jelzik: 1) vérzik-e az íny a szondázáskor; 2) zsebmélység; 3) maximális kötődési veszteség.
 
A résztvevők átlagéletkora 46 év volt,  66 százalékuk nő. Húsz résztvevőnek (25 százalék) volt külső, 59-nek (75 százalék) pedig belső kontrollhelye. A medián depressziós hangulati pontszám kétszer magasabb volt a külső csoportban, mint a belső kontroll csoportban.
 
A külső kontrollos csoport nagyjából háromnegyede alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett, szemben a belső kontrollos csoport körülbelül felével.
 
A szájüreg egészségét illetően az elvesztett fogak átlagos száma 3 volt a külsős csoportban és egy a belsős csoportban. A maximális kötődési veszteség jelentősen magasabb volt a külsős, mint a belső kontrollos csoportban (9,95 mm szemben a 8,38 mm-rel).
 
A kutatók többváltozós analizálást is végeztek, hogy megvizsgálják az összefüggést a kontroll helye, a száj egészsége, valamint a társadalmi-gazdasági és pszichológiai tényezők között.
 
Az elemzéseket olyan tényezőkhöz igazították, amelyek befolyásolhatják az összefüggéseket - ilyen például a fogak száma, az iskolai végzettség, a maximális kötődési veszteség, a stressz pontszám, az egyedülélés, a depresszió pontszáma és az életkor. A külső kontroll szignifikánsan kapcsolódott a depresszió pontszámával, az iskolai végzettséggel, a fogak számával és a maximális kötődési veszteséggel.
 
„A külső kontroll helye független volt a fogak és a tapadás elvesztésének gyakoriságától, ami a parodontitis súlyosságára utal. Ezenkívül ezek a betegek nagyobb valószínűséggel voltak depressziósak és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Az eredmények arra utalnak, hogy ennek a csoportnak bátorításra lehet szüksége, hogy a parodontitist kezelhető betegségnek tekintsék, különösen, ha rosszul érzik magukat” – fogalmazott dr. Sebastien Jungo.
 
L.A.
 

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.