2020. 02. 27. - 12:20
Hogyan lehetne tovább természetes fogakkal élni?
Fogaink naponta több ezer harapást végeznek el – annak megértése, pontosan mi tartja őket a helyükön és miként, kulcsszerepet tölt be abban, hogyan lehet segíteni az embereknek minél tovább saját, természetes fogaikkal élni.
Fogaink több ezer harapásra képesek naponta – elég, ha csak háromszor étkezünk. Megérteni azt, pontosan mi és hogyan tartja helyükön a fogakat, igen fontos segítséget jelent ahhoz, hogy a kutatók megtalálják a módját, miként élhet minél tovább egy ember a saját fogaival – műfog nélkül.
Egy új tanulmány, melyet a Journal of Dental Research szaklap közölt, a periodontális ligamentum (szalag) kialakulása mögött rejlő tudományra világított rá, amely segít a fogakat stabilan az állakpocscsontban tartani. Mindez segíteni fog a tudósoknak abban, hogy a fogakat támasztó szövetek regenerálódásán dolgozzanak.
A kutatók arra törekszenek, hogy minél tovább természetes fogaikkal éljenek az emberek
A Plymouth-i és a genfi egyetem vezette tanulmány rámutatott: a Notch nevű jelátviteli út, melyről ismert, hogy őssejtekben és rákbetegségben aktiválódik, fontos a periodontális ligamentumok kialakításában.
A jelátviteli út megmutatja, hogyan működik együtt a sejtben molekulák egy csoportja egy vagy több sejtfunkció, például a sejtosztódás vagy a sejthalál ellenőrzése céljából. Miután a jelátviteli út első molekulája megkapja a jelet, másik molekulát aktivál. A folyamat ismétlődik, míg az utolsó molekula is aktiválódik és a sejt funkció végrehajtódik.
A jelátviteli utak rendellenes aktiválódása vagy gátlása rákhoz és egyéb állapotokhoz vezethet, ideértve a szövetek regenerációjának problémáit.
A tanulmány kulcsfontosságú felfedezése – melyet rágcsálókon teszteltek – az, hogy az A-Lamin nevű sejtmagfehérje a Notch útvonal közvetlen célja.
Az A-Lamin leginkább mutáns formájú progerinjéről ismert, mely halálos kimenetelű „korai öregedés” betegséget, ún. Progeria-szindrómát vált ki.
Ám ha a periodontális szalagok kialakulásában való részvételüket nézzük, a tudósok mélyebb betekintést nyertek azzal kapcsolatban, hogyan funkcionálnak a molekulák a szövetregenerálódás során, s hogyan befolyásolható a folyamat betegség alkalmával.
László Adrienn
