2021. 09. 23. - 09:45
Ínybetegség - Több baktérium okozhat csontvesztést
Számos baktérium járulhat hozzá a csontvesztéshez az ínybetegségeknél – derítette ki egy új tanulmány.
Bár ez sokak számára meglepőnek tűnhet, a szánk belül meglehetősen „mocskos” - valójában az emberi test második legnagyobb mikrobiomját tartalmazza.
Egyes baktériumok az ételt segítenek lebontani, mások bejuthatnak a szájba élelmiszer, ujjaink vagy akár egy írótoll segítségével, ha szánkba vesszük a végét. Ezek mind ínybetegség és egyéb szájfertőzések kialakulásához járulnak hozzá.
A kutatók most felfedezték, hogy a pozitív és negatív baktériumok felelősek a parodontitis vagy fogágybetegség tüneteiért – ezek a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok.
A pozitív és negatív baktériumok felelősek a parodontitis vagy fogágybetegség tüneteiért
A Gram-pozitív baktériumok vastagabb sejtfalakkal rendelkeznek, megtartják a Gram-törzs lila színét – gyorsan meg lehet különböztetni a sejttípusokat a sejtfaluk szélessége alapján.
A kutatók szerint azonban a Gram-pozitív baktériumok képesek kiváltani a csontok, pontosabban a fogakat helyükön tartó alveoláris csont esetében a sejtek felszívódását.
„A megállapítás új koncepciót jelent: a Gram-pozitív és a Gram-negatív baktériumok részt vesznek a periodontális csontvesztés előrehaladásában - mondta el Masaki Inada, a Tokiói Mezőgazdasági Egyetem (TUAT) biotechnológiai és élettudományi tanszékének docense. - Egészséges állapot esetén a foggyökér beágyazódik az alveoláris csont foglalatába a periodontális szövetben. Több Gram-negatív, vegyes baktérium fertőzése azonban alveoláris csontfelszívódást, illetve súlyos, foggyulladás általi fogvesztést okozott."
Köztudott, hogy a parodontitisz fő kórokozói túlnyomórészt gram-negatív baktériumok. Nem volt viszont világos a kutatók számára, hogy a gram-pozitív baktériumok kapcsolatban állnak-e a periodontális csontvesztéssel, vagy hozzájárulnak-e ahhoz – magyarázta a szakember.
Egy korábbi tanulmány során a szakemberek lipopoliszacharidot (LPS) injekcióztak Gram-negatív baktériumokból egerekbe – ezek az LPS-ek nem rendelkeztek a sérült szövetek helyén összegyűlő molekulákat termelő génnel. Ezen prosztaglandin E2 (PGE2) nevű molekulák nélkül az LPS nem váltotta ki a csontvesztést. Vagyis, Inada szerint a PGE2 szükséges a parodontitis kialakulásához.
„Az LPS-t domináns kórokozónak tekintik, mely gyulladásos csontfelszívódást okoz a fogágybetegség során – magyarázta. - Emellett a Gram-pozitív baktériumok ismerten hozzájárulnak a parodontális ínygyulladásához a betegség kezdeti szakaszában. Kevés bizonyíték volt viszont arra, hogy ezek a kórokozók a gyulladásos csontreszorpció indukálását is eredményezhetik a parodontitis késői fázisában.”
A kutatók szerint tehát a kérdés az volt, mely ponton gátolja a fertőzésből származó sejthalál a szervezet új csontsejtek létrehozására irányuló erőfeszítéseit?
Az LPS esetében a PGE2-hiányos egerekben a csontképződés még folytatódott. Ám amikor a kutatók bevetették a lipoteichoinsavat (LTA), mely a Gram-pozitív baktériumok sejtfalának egyik fő alkotóeleme, az egyensúly a csontfelszívódás felé billent.
A kutatók parodontitisben szenvedő egereknek fecskendeztek be LTA-at, s kiderült: ez növeli a PGE2 mennyiségét, ami csontfelszívódást eredményez.
Kiderült az is, hogy a Gram-pozitív baktériumok gyorsabban szaporodnak, mint a Gram-negatívok, s sokkal jellemzőbben halmozódtak fel a fogak foglalataiban - Inada szerint ez a csontvesztés helyéhez közelebb álló, hatékonyabb LTA-dózisra utal.
„Célunk tisztázni a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok áthatolását a periodontális csontvesztés patogenezisében és progressziójában - mondta Inada. - A mechanizmusok megértése hozzájárul a periodontális csontvesztés kezelésére szolgáló, új gyógyszerek kifejlesztéséhez.”
Az eredményeket a Scientific Reports szaklapban tették közzé.
L.A.
