2022. 10. 04. - 10:40
Jelentős kapcsolat van az ínybetegség és az Alzheimer-kór között
Komoly összefüggést találtak a tudósok az ínybetegség és az Alzheimer-kór között. Egy, fogínyszövetet elpusztító baktérium kimondottan kapcsolatban áll a betegséggel.
Jelentős a kapcsolat az ínybetegség és az Alzheimer-kór között - a Central Lancashire-i Egyetem Fogorvostudományi Iskola (UCLan) kutatói elsőként számoltak be erről a közelmúltban.
Két új tanulmányuk szorosabb összefüggésbe hozza egymással a szájban jelentkező ínybetegségeket és az agyműködés romlását.
A vizsgálatok meglehetősen időszerűek - a két új tanulmány az Alzheimer-kór világhónapja (szeptember) alkalmából került nyilvánosságra. Azokat a Journal of Alzheimer's Disease, illetve a Journal of Alzheimer's Disease Reports folyóiratban közölték.
A kutatók ezeknek köszönhetően jobban megérhetik az Alzheimer-kór meghatározó agyi elváltozásait, amelyek amiloid-béta plakkokként és neurofibrilláris gubancokként ismertek.
Jelentős kapcsolat van az ínybetegség és az Alzheimer-kór között
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa - fokozatosan a memória, a gondolkodási készségek és a kommunikációs képesség romlását okozza. A betegség pontos oka még nem teljesen tisztázott, vagyis, nehéz megelőzni és kezelni.
Korábban tudósok már kimutatták, hogy a fogínyszövetet elpusztító Porphyromonas gingivalis baktérium – és az általa termelt enzim, az úgynevezett gingipain – kifejezetten az Alzheimer-kórhoz köthető, miután mindkettőt felfedezték a betegségben szenvedők agyszövetében.
Az új tanulmányok azonban egy lépéssel tovább mennek annak feltárásában, vajon az ínybetegségek és bakteriális fehérjék hogyan járulhatnak hozzá az agyi elváltozások kialakulásához.
Az első tanulmány azt mutatja, hogy az agy idegsejtjei egy tau nevű fehérjét tartalmaznak. Amikor a tau találkozik a gingipain enzimmel, az előbbi felszabadul az idegsejtből. A felszabadulást követően a tau fizikailag megváltozik, tekercsek és nem tekercsszerű szálak formájában. Ezek a tau filamentumok azután újra hozzátapadnak az idegsejthez és beépülnek a neurofibrilláris gubancként ismert lézióba - majd megölik az idegsejteket.
Mindez azt jelenti, hogy amint egy idegsejt elpusztul és a szabad tau fehérje az agyba szivárog, a tau az egészséges szomszédos idegsejtekhez kapcsolódhat, megismétli a folyamatot, majd a betegség terjedésével az agy további károsodásához vezethet.
A második tanulmány azt vizsgálja, hogy a baktérium által kibocsátott gingipain enzim hogyan járulhat hozzá az amiloid-béta plakkok kialakulásához – ez egy másik elváltozás a gubancok mellett, amely az Alzheimer-kórban szenvedők agyában képződik.
A két új tanulmány kis lépés az Alzheimer-kór elleni küzdelemben, az eredmények azonban jelentősek a gingipainok szerepének megértésében és annak megértésében, hogy mennyire alapvetőek ezek a léziók kialakulásában.
Remélhetőleg az ehhez hasonló kutatások segíteni fognak a jövőbeni kezelések kidolgozásában.
„Ez a kutatás is bizonyítja a száj egészségének fontosságát. Ügyeljünk a betegség korai jeleire. Az ínybetegségekre, például fogmosás közbeni fogínyvérzésre vagy az előrehaladottabb jelekre, mint például a fogak mozgása vagy elsodródása. Ne késlekedjünk, ne hagyjuk ki a fogászati ellenőrzéseket. Fogorvosunk tanácsot tud adni, miként távolítsuk el hatékonyan a lepedéket és a fogköveket, amelyekben megtalálható az általunk az Alzheimer-kór kockázati tényezőjeként azonosított baktérium. Ezek a tanulmányok rávilágítanak, hogy az egészséges száj fontos az egészséges test és lélek megőrzéséhez” – mondta el Shalini Kanagasingam, a tanulmány vezetője, endodontikus specialista, aki egyébként vezető klinikai előadó is a Central Lancashire-i Egyetem Fogorvostudományi Iskolában.
L.A.
