2022. 09. 20. - 10:30
Pozitív stressz gyorsíthatja fel a fogszövetek regenerálódását
Bár a stresszt általában negatív jelenségnek tekintjük, kutatók szerint a pozitív stressz jótékony változásokat idézhet elő a fog őssejtjeiben.
A „pozitív stressz” képes felgyorsítani a fogszövetek regenerálódását – mutatott rá egy friss tanulmány.
A Hong Kongi Egyetem (HKU) Fogász karának kutatói megállapították, hogy a „pozitív stressz” jó változásokat idézhet elő a fog őssejtjeiben, ezzel pedig ellenállóbbá teszi őket a sérülésekkel és betegségekkel szemben.
A tanulmány – melyet a Journal of Dental Research szaklapban közöltek - bemutatta ennek folyamatát.
Ez a kutatás az első, amely kimutatta, hogy a fog őssejtekben a stresszre való előkondicionálással indukált adaptív mechanizmusok felgyorsíthatják a fogpépszövet regenerálódását.
A kutatók kiderítették: az alacsony oxigéntartalmú környezet okozta oxidatív stressz védőreakciót válthat ki, hogy a fog őssejtjeire kevésbé legyenek hatással a különféle ártalmak.
Pozitív stressz gyorsíthatja fel a fogszövetek regenerálódását
Ha a fog megsérül, akár súlyos szuvasodás vagy sérülés következtében, a benne lévő élő szövetek ki vannak téve a káros baktériumoknak és érzékenyek lesznek a fertőzésekre.
Amennyiben a fogpulpa (avagy fogbelső) szövete teljesen megfertőződött, a jelenlegi kezelési lehetőségek a beteg pulpa eltávolítására és a kiürült csatorna mesterséges anyagokkal, például gumival és cementtel való feltöltésére vagy a fog kihúzására korlátozódnak.
Ha a fogbelsőt mesterséges inert anyagokkal töltik meg, a pép nélküli fog idővel kiszárad, törékennyé válik és hajlamosabb lesz a repedésre, illetve az újbóli fertőződésre. Ez végül a fog kihúzásához vezethet és protézisre lehet szükség.
A kutatócsoport, melyet dr. Waruna Dissanayaka szájbiológiai adjunktus vezetett, olyan megközelítés kidolgozását tűzte ki célul, amely az elveszett fogpép regenerálására irányul - revitalizálja a fogat és lehetővé teszi, hogy a normál fogakhoz hasonlóan működjön.
Az őssejt-alapú terápiákat ígéretes stratégiának tekintik a fogpulpa regenerációjában. Mivel azonban a foggyökércsatornát kemény fogszövet veszi körül - korlátozott vérellátással, ami zord környezetet teremt a sejtek számára alacsony oxigén- és tápanyagtartalommal -, az in vivo transzplantáció utáni alacsony sejtéletképesség továbbra is kritikus kihívást jelent a kutatók számára.
A szakemberek csoportja most olyan előkondicionálási protokollt dolgozott ki, amely genetikailag módosította a sejteket, hogy utánozzák az alacsony oxigéntartalmú körülményekre reagáló állapotot, illetve aktiváljanak egy fehérjét, amely adaptív változásokat indukál a sejtekben.
„Mivel a jelentések szerint ez a fehérje számos kulcsfontosságú adaptációs mechanizmust aktivál, kíváncsiak voltunk, vajon ez a jelenség alkalmazható-e a sejtek túlélésének javítására a transzplantáció után, amíg elegendő vérellátás nem lesz” – mondta el dr. Yuanyuan Han, a csapat társkutatója.
Hozzátette: a tanulmány során kiderült, ezek a sejtek egy metabolikus mechanizmust aktiválnak, hogy alacsony oxigénkörülmények között energiát termeljenek és megkötik a stresszes körülmények között termelődő káros metabolitokat.
„Érdekes módon azt is megállapítottuk, hogy az előkondicionált sejtek jelentősen fokozták a fogászati keményszövet képződését a regenerált pulpaszöveten belül – jegyezte meg Dissanayaka. - Korábbi kutatások kimutatták, hogy sejtjeink számos adaptív stressz-mechanizmussal rendelkeznek, ezeket a DNS-ünkben kódolt számos kulcsgén szabályozza, amelyek általában inaktívak. Ha aktiválni tudjuk ezeket a géneket, a specifikus fehérjék downstream expressziója a sejteket kevésbé sebezhetővé teheti a sérülésekkel szemben.”
Dr. Mohamad Koohi-Moghadam segítségével – aki a klinikai mesterséges intelligencia kutatási asszisztense -, a csapat azt vizsgálta, mely gének aktiválódnak vagy nyomódnak el az előkondicionálás során. Tovább dolgoznak emellett azon, hogy jellemezzék azokat a felszabályozott downstream fehérjéket, amelyek ellenállóvá teszik a sejteket a károsodásokkal szemben.
„A fog őssejteknek megvan az a képességük, hogy túlélik a stresszt - mondta Dissanayaka. - Célunk, hogy megtaláljuk a módját ezen képesség kiaknázására és a pozitív stressz felhasználására a fogszövetek regenerálódásának elősegítésére.”
A szakember azt tervezi, alkalmazza a sejtek túléléséért felelős specifikus gének és fehérjék ismereteit a klinikai szövetregenerációban használható gyógyszerek azonosítására. Úgy véli, ezek az új eredmények elősegítik majd új stratégiák kidolgozását a fog őssejtek terápiás potenciáljának növelésére.
L.A.
