2020. 11. 24. - 10:35

Stimulációval nehezebbé tehetőek a csontok

Stimulációval nehezebbé tehetőek a csontok

A csontritkulás betegség lényegében a csont tömegének elvesztése, mely természetesen a fogakra is hatással van. Egy új tanulmány most rámutatott, hogy a lézeres besugárzás ígéretes az állapot kezelésére.

A csontritkulás vagy osteoporosis olyan betegség, amely a csont tömegének elvesztésével jár - az életkor vagy egyéb hatások következtében. A csontgyengülés az időseknél a csonttörések elsőszámú oka, gyakran triviális sérüléseket követően – s komoly kihívást jelent e kóros törések kezelésében.
 
A csontok állapota lényegében folyamatosan alakuló, dinamikus folyamat, melyet több tényező vezérel. Ilyen a szklerosztint, az SOST gén által kódolt glikoprotein, melyet a csontsejtek termelnek és elnyomja a csontképződést.
 
A Tokiói Orvosi és Fogorvosi Egyetem (TMDU) kutatói most kimutatták, hogy a lézeres besugárzás - a szklerosztin expressziójának gátlásával, gyulladás kiváltása nélkül – ígéretes megoldás lehet az osteoporosis új kezelésére.
 
A lézereket az orvosi és fogorvosi gyakorlatban régóta használják a szövetek gyógyítása érdekében, ​​jótékony foto-biomodulációs hatásuk miatt.
 
A fogak kezelését s befolyásolhatják a csontritkulás-kezelés új módszerei
A fogak kezelését s befolyásolhatják a csontritkulás-kezelés új módszerei
 
Az alacsony szintű lézerterápia előnyei manapság egyre nagyobb figyelmet kapnak az orvostudomány és a fogászat olyan területein, amelyek fokozottabb csontregenerációt igényelnek.
 
A kutatócsapat tisztában volt azzal, hogy a periodontális műtét során az Er: YAG lézerként ismert speciális lézertípus segítségével a kontrollált károsodáson átesett csont gyorsabban meggyógyult, mint a hagyományos fúrásnak kitett csont.
 
Ezért elkezdtek azon gondolkodni, vajon az Er: YAG lézersugárzás módosította-e az SOST expresszióját a csontban. „Célul tűztük ki az átfogó és szekvenciális génexpresszió és a biológiai gyógyító reakciók összehasonlítását a lézerrel eltávolított, fúrt és kezeletlen csontokban, valamint megvizsgáljuk az Er: YAG lézer oszteogén sejtekre gyakorolt ​​biostimulációs hatását” - magyarázta Yujin Ohsugi, a tanulmány vezető szerzője.
 
A mikro-elemzés segítségével a kutatók először fúrás vagy lézeres kezelés után 6, 24 és 72 órával vizsgálták meg patkány koponyacsontokban a génexpressziós mintákat a gyógyulás során.
 
Az első napon ún. immunhisztokémiai analízist hajtottak végre a szklerosztin expressziójának kimutatására. Ezenkívül in vitro besugározták az oszteogén sejtkultúráka és értékelték a sejthalált, valamint a szklerosztin-koncentrációt.
 
„Megerősíthetjük a csökkent szklerosztin expressziót lézersugárzás után in vivo és in vitro -  mondta el Sayaka Katagiri, szintén a tanulmány szerzője. - Érdekes, hogy a szekvenciális mikro-röntgenelemzés egyértelmű különbséget mutatott a génexpressziós mintában a fúrt és a lézerrel eltávolított csontok között 24 órán belül. Egyedül az előbbinél mutatkoztak gyulladással kapcsolatos utak. Lényeges, hogy a lézeres ablációt követő 6 órában gazdagodott a szöveti túlnövekedést korlátozó jelátviteli út, de a gyulladással kapcsolatosak nem változtak, ami arra utal, hogy a lézeres besugárzás alapos mechanikus biostimulációt eredményezett.”
 
A kutatók megállapítása, miszerint a lézeres besugárzás mechanikus stimulálása gátolja azokat az utakat, melyek elnyomják a csontok regenerálódását anélkül, hogy kiváltanák a gyulladást, elősegítheti a lézer alapú terápiás módszerek kifejlesztését.
 
Ilyen módszerek alkalmazhatók csontritkulás kezelésénél, de csontregeneráció kiváltására vagy elősegítésére orvosi és fogászati ​​eljárásokban is.
 
László Adrienn

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, add meg adataidat a hírlevélre történő feliratkozáshoz! A megadott adatokat bizalmasan kezeljük, azokat harmadik félnek át nem adjuk.
hungarospa_logo_kicsi
gyulai_vafurdo

profight_banner.