2019. 03. 05. - 10:20
Veszélyes anyag lehet a fogkrémben és szájvízben?
Antibakteriális anyag okozhatja az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek jelentkezését egy új tanulmány szerint – a gond az, hogy ezt az anyagot fogkrémekben és szájvizekben is használják.
Meghökkentő eredményre jutott egy új kutatás. Az Antimicrobial Agents & Chemotherapy című szaklapban publikált vizsgálat eredményei szerint a kozmetikumokban, illetve fogápoló termékekben gyakorta használt, antibakteriális hatást kiváltó triklozán jelentős mértékben felerősít baktériumokat, melyek emiatt rezisztenssé válhatnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.
A kutatók mindezt egérkísérleteken keresztül állapították meg – az állatok húgyúti fertőzéssel küzdöttek. A triklozánnak való kitettség esetükben rontotta az antibiotikumos kezelés hatékonyságát – mondta el Petra Levin, biológus.
Külön aggodalomra ad okot, hogy az ellenállás nem csupán a hagyományos antibiotikumos kezelésekkel szemben volt tapasztalható, hanem egyebekkel is. Nem túl megnyugtató továbbá, hogy bár a triklozán kiürül a testből, hatása hosszabb időn át fennáll.
A triklozán fogkrémekben és számos egyéb termékben jelen van
De miért okoz ez az anyag antibiotikum-rezisztenciát?
A triklozán sejtnövekedést gátló vegyület (a ppGpp - guanozin-tetrafoszfát) segítségével vált ki a baktériumokban antibiotikumokkal szembeni ellenállást. Ha kedvezőtlenek a körülmények, a ppGpp gátolja a bioszintetikus útvonalat, mely a sejtek összetevőiből – például DNS, RNS, zsír és fehérje - hoz létre új sejteket.
A sejtnövekedés leáll, hogy az erőforrások a túlélésre koncentrálhassanak. Ellenben a baktériumellenes készítmények a behatolókat úgy pusztítják el, hogy speciális bioszintetikus útvonalakat céloznak meg. Amennyiben az útvonalak blokkolódnak, a gyógyszerek nem képesek ellátni feladatukat.
A triklozán miatt beindul a ppGpp termelése, leáll a bioszintézis, vagyis az antibiotikum nem tudja a baktériumot elpusztítani. Csak azoknál a baktériumoknál képes kifejteni hatását a készítmény, amelyek ppGpp előállítására nem képesek, s nyitva marad a bioszintetikus útvonal.
Petra Levin kollégáival mutáns E.coli baktériumokon tesztelte a fenti elméletet. Az egyik tenyésztett törzs elő tudott állítani ppGpp-t, a másik pedig nem. Annál a mutánsnál, amelyik nem volt képes ennek létrehozására, valóban nem váltott ki antibiotikum-rezisztenciát a triklozán.
Természetesen szükségesek még további vizsgálatok ezügyben, a szakember azonban mindenképp fontosnak tartja, hogy a triklozánt vonják ki a különféle kozmetikai termékekből.
Azok ugyanis megtalálhatók nemcsak a fogkrémekben és szájvizekben, de a gyermekjátékokban, ruhákban és hitelkártyákban is. A gyártók azért használják őket, hogy csökkentsék vagy megelőzzák a baktériumok szaporodását.
László Adrienn
