2025. 11. 12. - 16:00
A generatív MI betör a krumpli feldolgozásba
A generatív mesterséges intelligencia már nemcsak az irodákban, hanem a gyárakban is dolgozik. Norvégiában a burgonyafeldolgozás vált a digitális forradalom következő lépésévé.
Egy norvég startup, a Digel új fejezetet nyitott az ipari technológiában, hiszen a Hoff SA krumplifeldolgozó üzemeiben bevezette a generatív mesterséges intelligenciát. A cél: az ipari folyamatok elemzése, optimalizálása és valós idejű támogatása a gépi tanulás és a természetes nyelvi modellek segítségével.
A FreshPlaza beszámolója szerint ez az egyik első kísérlet Európában, amely során a generatív mesterséges intelligencia közvetlenül a gyártósoron működik egy burgonyafeldolgozó cégnél, nem csak irodai rendszerekben.
A Digel rendszere forradalmi módon kapcsolja össze a gyár gépeinek, szenzorainak és dokumentációinak adatait. A generatív mesterséges intelligencia segítségével az operátorok természetes nyelven kérdezhetnek rá a termelés problémáira. Például: „Miért lassabb a termelés ma?” vagy „Miért hibásodik meg a kompresszor ilyen gyakran?” A rendszer ezután elemezi a teljes üzem adatbázist és valós, adat-alapú válaszokat ad, segítve a döntéshozókat.
Krumpli és generatív mesterséges intelligencia: így forradalmasítja a Digel a norvég gyárakat és a burgonya feldolgozást
A Hoff SA a norvég burgonya termelők szövetkezete, így a pilotprojekt eredménye az egész ország mezőgazdasági szektorára hatással lehet. A FreshPlaza szerint a cél az, hogy a mesterséges intelligencia valós idejű adatelemzéssel csökkentse a termelési hibákat, stabilizálja a hozamokat és optimalizálja az erőforrások felhasználását, különösen olyan időszakokban, amikor az időjárás vagy a szállítások kiszámíthatatlanok. A rendszer képes előre jelezni a lehetséges gép hibákat is, ami a karbantartási költségeket akár 30–40%-kal is csökkentheti.
A projekt különösen érdekes a magyar agráripar szempontjából is, hiszen Magyarországon a burgonyatermesztés kiemelt ágazat, ahol a technológiai fejlesztések hatalmas versenyelőnyt jelenthetnének. Ha a norvég modell sikeresnek bizonyul, az új generatív mesterséges intelligencia platformok akár a hazai élelmiszer-feldolgozásban is megjelenhetnek, segítve a gazdákat és üzemeket a fenntarthatóbb működésben.
Ez a fejlesztés azt bizonyítja, hogy a generatív mesterséges intelligencia nemcsak adatot, hanem életet is visz az iparba, ahol a cél nem az ember helyettesítése, hanem a munkájának hatékonyabbá, biztonságosabbá és jövedelmezőbbé tétele.
CS.SZ.
