2025. 08. 10. - 09:00
Így hozhatod ki a legtöbbet a generatív mesterséges intelligenciából
A legújabb MIT-kutatás szerint nem a legfejlettebb generatív mesterséges intelligencia modell hozza a legnagyobb eredményt, hanem az, hogy a felhasználók hogyan kommunikálnak vele.
A generatív mesterséges intelligencia fejlesztése az elmúlt években soha nem látott tempóra kapcsolt. Újabbnál újabb modellek látnak napvilágot, de egy friss kutatás a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Sloan karáról váratlan eredményt hozott: nem az új algoritmusok, hanem a felhasználói viselkedés az, ami igazán számít. A tanulmány szerint a teljesítmény javításának csupán a fele köszönhető az új, fejlettebb modelleknek, a másik felét a felhasználók alkalmazkodása, pontosabban a megírt utasítások, azaz a promtok minősége adja.
A kísérletben csaknem 1900 résztvevőt osztottak szét különböző mesterséges intelligencia modellek között: volt, aki a DALL·E 2-t, más a DALL·E 3-at, megint más pedig a GPT-4 által automatikusan átírt promtokkal bővített DALL·E 3-at használta. Az eredmény? Azok, akik saját maguk írták a hosszabb és részletesebb promtokat a fejlettebb modellen, jobb képeket alkottak, mint akik automatikus támogatást kaptak. Vagyis a kreatív kontroll és a világos kommunikáció többet ér, mint a legmodernebb technológia. ha a felhasználó nem tudja, hogyan használja azt.
A prompt az új programnyelv és bárki megtanulhatja
Az MIT Sloan kutatása egyértelműen kimutatta, hogy a promptolás tanulható készség. Nem kell informatikai diploma, nem kell kódolni, csupán világosan kell megfogalmazni, hogy mit szeretnénk. A legjobb eredményeket nem a szoftverfejlesztők érték el, hanem azok, akik jól kommunikálták ötleteiket és természetes nyelven. Ez új távlatokat nyit a generatív mesterséges intelligencia demokratizálásában, hiszen így a kreativitásé lehet a főszerep, nem pedig a technikai háttértudásé.
A kutatásból az is kiderült, hogy az automatikus prompt-átírás valójában ronthat a végeredményen. A rendszer gyakran félreértelmezte a felhasználó szándékát és olyan részleteket adott hozzá, amelyek torzították az eredeti célt. Ez az eredmény különösen fontos üzenetet hordoz a jövő mesterséges intelligencia rendszereinek tervezői számára. A technológia sosem írhatja felül a felhasználói szándékot, ellenkező esetben épp azt a rugalmasságot veszítjük el, amitől a generatív rendszerek olyan erőteljesek.
A tanulság tehát világos: a mesterséges intelligencia igazi ereje nem csak a modellben rejlik, hanem abban is, aki használja. A promptolás az új szuperképesség és bárki elsajátíthatja. A generatív mesterséges intelligencia nem zárja ki az embert, épp ellenkezőleg, annak kommunikációs és kreatív képességeit erősíti fel. Ez a szimbiózis lehet a jövő munkahelyeinek és vállalatainak motorja, ahol ember és gép együtt gondolkodnak, együtt alkotnak és együtt újítanak.
CS.SZ.
