A kutyák értenek minket!

A kutya kelet-ázsiai eredetére vall a DNS-vizsgálatok tanúsága szerint, hogy ott a legnagyobb a genetikai változatosság. Ray Copinger professzor szerint a szürke farkasok kezdeményezték a társas viszonyt az emberrel, mintegy önmagukat háziasították, az ember tábortüze körül ólálkodva, hogy elcsenjék az ételmaradványokat.
űA közös ősből alakban, méretben és képességekben eltérő fajták sokasága alakult ki, ami az ember tudatos beavatkozásának a következménye. A kutyák olyan genetikai tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyeknek köszönhetően az ember valóban a legjobb barátjának nevezheti őket. Brian Hare, A Harvard egyetem kutatója szerint az állatok közül a kutyák értik meg az embert leginkább, a kísérletekben még a csimpánzokat is lepipálták.
A kutató különféle módon jelezte a kísérletbe vont állatoknak, kutyáknak, kutyakölyköknek, farkasoknak és csimpánzoknak, hogy az előtte levő két tartály közül melyikben van élelem. Rámutatott, rámeredt a tartályra, dobolt rajta, de nem egyformán "értették el a célzást".
A kutya az ember nélkül ma már képtelen a továbbélésre, és ez 100 ezer év alatt genetikailag is kódolt tulajdonságává vált. Szüksége van az ember közelségére. Egy kiskutya például, amint képes járni, sokkal inkább követi a gazdát, mint az anyját, még akkor is, ha enni még csak anyjától kap.
A kutya, az emberhez hasonlóan a tekintetével is beszél. A farkas, és a legtöbb főemlős rejteni próbálja, hogy éppen hová néz, hiszen akkor a kiszemelt zsákmányra könnyebben lecsaphatnának a falkatársak, ezért szembogara fehér helyett szürkébe vész. A kutya azonban már – alkalmazkodva az emberhez – szemfehérjével születik, hogy könnyebben kinézhesse szájunkból a falatot.
Forrás: www.index.hu, www.rtlhirek.hu